Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. december 11. kedd - 49. szám - A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentéseknek és az összegző módosító javaslatnak a vitája - DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója:
3244 szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentéseknek és az ö sszegző módosító javaslatnak a vitája Most viszont soron következik a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentéseknek és az össze gző módosító javaslatnak a vitája. A kormányelőterjesztés T/3370. számon, az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományokkal egyetemben a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspont jának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Salacz László képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Táj ékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 29én tartott ülésén megtárgyalta a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3370. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §a alapján 25 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett elfogadta. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy koherenciát teremtsen a közigazgatási szabályszegések területét rendező joganyagban oly módon, hogy egyrészt módosításokat javasol az általános közigazgatási rendtartásban, másrészt módosítja a szankciótörvény hatálybalépésének dátumát 2020. január 1jére, végül pedig a közigazgatási szabálysz egések szankcióinak átmeneti szabályozását tartalmazó törvény hatályát 2020. január 1jéig tolja ki. A javaslat alapvető funkciója az, hogy minél áttekinthetőbb szabályozást nyújtson a magyar jogban abban az esetben, amikor egy adott ügy megalapozza a bünt etőeljárás, illetve a szabálysértési eljárás lefolytatását is. Fontos, egyben az állampolgárok alkotmányos jogait érintő kérdés a párhuzamosan, két eltérő jogág normái szerint folyó eljárások kimenetelének szabályozása. Az általános közigazgatási rendtartá s és a szankciótörvény törvényjavaslatban szereplő indokolt módosítása lehetővé tenné a felügyeleti szerv számára azt, hogy a már meghozott döntését a büntetőeljárásban hozott ítélet rendelkezésének megfelelően megváltoztassa, megsemmisítse, és ezzel együt t, amennyiben szükségesnek mutatkozik, az ügyben eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezze. Ily módon kiküszöbölhetővé válik az, hogy ugyanazon személyt ugyanazon cselekményért, két eltérő jogág szabályai szerint lefolytatott eljárás eredményeké ppen ugyanazzal a negatív jogkövetkezménnyel sújtsanak. A benyújtott javaslat kiemelt figyelmet fordít arra a tényre, hogy a közigazgatási szankcióval sújtható jogellenes magatartások száma sokkal nagyobb, mint a büntetőjog szempontjából relevanciával bíró cselekményeké. Éppen ezért egy adott személy az általa elkövetett cselekménye miatt nem mentesül a közigazgatási jog szerint hátrányos jogkövetkezmény alól akkor sem, ha a büntetőbíróság döntése szerint nem valósult meg a bűncselekmény, vagy annak elkövet ése nem bizonyított. Tehát ha az adott jogellenes cselekvés a közigazgatási jog normái szerint kimeríti a szabályszegés fogalmát, akkor az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, és a szabálysze gési eljárást a törvény keretei között lefolytatni. A módosítások értelmében szintén nem alapozza meg a közigazgatási jog hátrányos jogkövetkezményeinek alkalmazása alóli mentességet az a körülmény sem, amikor a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmén y büntetendőségét kizáró ok merül fel, amelynek következtében a bíróság felmentő ítéletet hoz. Ez azért fontos rendelkezés, mert a jogalkalmazónak tisztán kell látnia, hogy a közigazgatási jogban szabályozott eljárási képesség lényegében eltér a büntetőjog i értelemben vett eljárási képességtől.
