Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 29. csütörtök - 46. szám - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3013 Államtitkár úr, mondja el ezt a választ, de úgy, hogy ezt majd meg is fogják nézni, és értékelni fogják. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem Banai Péter Benő államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, kíván. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. (16.20) BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy először megköszönjem a különböző frakciók képviselőinek és nemzetiségi szószóló úrnak, hogy a benyújtott törvényjavaslat ban foglaltak többségével egyetértettek és annak pozitívumait hangoztatták. A benyújtott törvényjavaslatnak tíz paragrafusa és számtalan rendelkezése van. Ezek közül gyakorlatilag egyetlenegy olyan rendelkezés volt, amelyben érdemi vita alakult ki a különb öző hozzászólók között. Ezért én - ezen vitát talán segítendő - néhány információt szeretnék adni az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kapcsán. Az első - talán leglényegesebb - dolog az, hogy a hatályos törvény szerint egyszerűsített köztehervis elési hozzájárulást számos magánszemély igénybe vehet olyan foglalkoztatási kategóriákban, ahol személyes közreműködés szükséges. Ezek közé tartoznak a művészek, színészek, újságírók, zeneszerzők, sportolók. Az igaz, hogy ezeknél a foglalkozásoknál az egys zerűsített közteherviselési hozzájárulás választásának értékhatárára különböző rendelkezések vannak, hasonlóan Európa számos más országához, ahol látjuk, hogy a sportolók jellemzően más adózással szembesülhetnek. A vitában elhangzott, hogy Európa több orsz ágában milyen kedvező adószabályok érvényesülnek az ő tekintetükben. Nézzük akkor ezen szélesebb körből azt, hogy a jelen javaslat hány főt érinthet potenciálisan; többször elhangzott a kérdés. Csak az első osztályú versenyszerű sportolókat érinti, akiknek a száma 2017ben 2279 fő volt. Közülük nyolcan jelentettek 100 millió forintnál nagyobb bevételt, és senki sem érte el a 250 millió forintos határt. Ez a módosítás tehát a lehetőségét teremti meg annak, hogy ha egy egyesület, egy sportszervezet, egy profe sszionális sportszervezet meg akar és meg tud fizetni egy sportolót, akkor nagyobb fizetési határ szerint biztosíthassa az ő foglalkoztatását. Azt gondolom, ami nagyon lényeges különbség a vitában elhangzott ápolási díj és a sportolók fizetése közö tt, az az, hogy az ápolási díjat az állam fizeti, költségvetési kiadás. A sportoló fizetését pedig a professzionális sportszervezet fizeti, ismétlem, kedvezőbb adózás mellett, de nagyon lényeges különbség van aközött, hogy ki állja az adott személy fizetés ét. Amikor ezeknek a szabályoknak, adózási szabályoknak a hatását nézzük, én tisztelettel azt ajánlom az Országgyűlésnek, hogy a magyar sportból vegyünk olyan példákat, ahol első osztályú versenysportoló szervezeteink komoly sikereket érnek el. A kézilabda szóba került. Ha megnézzük a győri női kézilabdasport sikereit, a Bajnokok Ligája győzelmet, vagy megnézzük a férfiaknál a Veszprém és a Szeged sikereit, hogy csak a legutóbbi hetekre gondoljak, akkor láthatjuk, hogy melyek azok a területek, amelyek poten ciálisan ebből a módosításból jól jöhetnek ki. Azt mindnyájan tudjuk, hogy egyegy magyar sportegyesületnek, egy sportszervezetnek, egy csapatnak vagy egy egyénnek a sikere a fiatalok sportolására milyen hatással van. Tudjuk, hogy egyegy komoly siker után hány fiatal szeretne sportolni, és ennek megint a népegészségügyi hatásait, azt gondolom, nem lehet lebecsülni. Természetes az, én természetesnek vélem, hogy az értékhatárokról vita bontakozott ki. Ezt a vitát minden országban a kormányzati, illetőleg tör vényhozó szervezetek lefolytatják. Azért tartottam fontosnak ezeket elmondani, hogy a tisztelt Országgyűlés mérlegelni tudja ezeket az információkat is, amikor az ekhóra vonatkozó döntést majd meg fogja hozni.
