Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 29. csütörtök - 46. szám - Napirend utáni felszólalás: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
3014 Ha megengedik, akkor csak nagyon röviden a tov ábbi kilenc paragrafus rendelkezéséről szólnék. Varju László képviselő úr a Költségvetési bizottság elnökeként is kérdezett a társaságiadótörvényben szereplő veszteségelhatárolási szabály módosításáról. Szabó Zsolt képviselő urat megerősítve, hozzá csatla kozva azt kell hogy elmondjam, hogy a veszteségelhatárolási szabályok 2015től módosultak. Az azt megelőző időszakban az elhatárolt veszteséget gyakorlatilag korlátlan ideig vihette magával egy vállalkozás. 2015től öt év a leírási idő, azzal, hogy a koráb bi veszteségekre egy tízéves leírási határt szabott meg a hatályos törvény. Ezen tízéves korlátot tolnánk most ki 15 évre, vagyis hosszabb időre lenne lehetséges a veszteségelhatárolás. Ez az érintett összes cégnek, tehát potenciálisan minden érintett váll alkozásnak a pénzügyi pozícióját javítja. Mi úgy gondoljuk, hogy ezáltal pluszberuházások valósulhatnak meg. Értelemszerűen a rendelkezésnek a cégek számviteli tevékenységét vagy számviteli beszámolóit, pénzügyi eredményét és ezáltal a költségvetést érintő hatása majd 202530 között jelentkezhet. Ennek a hatása, konkrét számszerű hatása, ha úgy tetszik, költségvetési hatása pedig attól fog függeni, hogy 2025ben az érintett vállalkozások már a teljes korábbi veszteségüket leírtáke vagy sem, így jelenleg cs ak egy igen tág határban lehet meghatározni ezen intézkedés költségvetési hatását. Ez gyakorlatilag a nullától tízmilliárdos szinteket is elérhet, de ismétlem, azt gondolom, hogy amikor Magyarország versenyképességének a növelését keressük, azt keressük, h ogy a termelékenységet és a hatékonyságot hogyan tudjuk javítani, akkor a beruházások magas szinten tartására kell koncentrálnunk, hiszen adott munkaerő mellett a beruházások azok, amelyek nagyobb hozzáadott értéket, ergo nagyobb GDPt, ergo nagyobb jövede lmet fognak eredményezni. Ezen filozófiába illeszkedik az önök előtt lévő javaslat. Sokszor elhangzott, de ismételni tudom azt, hogy a törvényjavaslat többi része meggyőződésünk szerint egyszerűsíti a kormányzati döntéshozatalt, akár azzal, hogy különböző dokumentumokat miniszteriális szinten kell megtartani, akár azzal, hogy adminisztratívabb jellegű intézkedéseknél, minisztériumok közötti előirányzatátcsoportosításnál vagy egyes intézmények közötti forrásátcsoportosításnál nem kell kormányzati vagy pénzü gyminisztériumi jóváhagyás, csak tájékoztatás. Azt gondolom, ezek az egyszerűsítő lépések megint illeszkednek ahhoz az általános irányhoz, amelyek minél egyszerűbb és minél hatékonyabb állam kialakítása irányába hatnak. Megköszönöm a figyelmüket. Bízom abb an, hogy a bizottsági viták lefolytatása után az Országgyűlés a benyújtott indítványt végül majd támogatni tudja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Táj ékoztatom valamennyiüket, hogy a módosító javaslatok benyújtására ma 16 óráig volt lehetőség. Napirend utáni felszólalás: Tisztelt Képviselőtársaim! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk. Most a napirend utáni fe lszólalás következik. „Ami, ma nem hangzott el a T. Házban, pedig kellett volna róla beszélni” címmel a Jobbikképviselőcsoportból Lukács László György képviselő úr jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. LUKÁC S LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik) : Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A felszólalássorozat egyik célja az, hogy azokat a mindennap elhangzó, de talán a parlament falai közé be nem kerülő témákat érintse, amelyek közérdeklőd ésre számot tartanak, azonban nyilván a parlamenti műfajok kötöttsége vagy a viták kötöttsége miatt nem kerülhetnek be.
