Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 29. csütörtök - 46. szám - Az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2926 A változtatás további hangsúlyos indoka még, hogy a potenciális kvótavásárló országok egyértelműen jelezték, hogy csak akkor érdekeltek a magyar ESDegységek megvásárlásában, ha azokat Magyarország száz százalékban igazolt módon kibocsátáscsökkentést eredményező beruházásokra, pályázatokra fordítja. Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat is tükrö zi, hogy az energia területén a kormány legfontosabb célja az ellátásbiztonság és a versenyképesség elvének mint hosszú távú célnak az érvényesítése az aktuális energiapolitikai koncepció és szakterületi stratégia mentén, a környezetvédelmi szempontok figy elembevételével. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a FideszKDNPfrakcióhoz hasonlóan támogassák a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kepli Lajos képviselő úr a Jobbik vezérszónoka. Tessék! DR. KEPLI LAJ OS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen. Az előző napirendi ponthoz hasonlóan most sem kívánok hosszas és részletes szakmai fejtegetésekbe bocsátkozni az előterjesztés kapcsán, hiszen bár valóban vannak benne jelentősebbnek mondható válto ztatások, mégis azt gondolom, hogy nagyon sok az adminisztratív és az előző időszak tapasztalatai alapján felmerült technikai jellegű pontosítás. Talán amihez mégis hozzáfűznék pár mondatot, az éppen a klímapolitikával kapcsolatos, illetve a széndioxidki bocsátással kapcsolatos kereskedelem és az abból származó bevételeknek a kérdése, hiszen itt elhangzott az imént a fideszes képviselő vezérszónoki felszólalásából, Manninger képviselő úr felszólalásából, hogy tulajdonképpen nemzetközi nyomásra döntött úgy Magyarország, hogy a széndioxidkvóta értékesítéséből származó bevételeinek a száz százalékát zöldítésre fogja fordítani. Számunkra teljesen természetes volna, hogy ez így történik, azonban úgy tűnik, hogy a kormány számára eddig nem volt természetes, mos t azonban a kvótavásárlók kérésére… - elhangzott, hogy akkor érdekeltek magyar egységek megvásárlásában, hogyha Magyarország a bevételeket teljes egészében zöldítésre fordítja. Ez szerintem nagyon jó és nagyon helyes, hiszen nagyon sok tennivaló van, külön ösen az energiahatékonyság területén, és bármilyen pluszforrás, ami erre rendelkezésre áll, mind üdvözlendő, és hogyha ezt mostantól törvényileg is szabályozzuk, az különösen kívánatos és üdvözlendő számunkra vagy részünkről. Azonban az energiahatékonyság területén szintén tartalmazza a törvényjavaslat, hogy az épületállománynak, az alapterületre nézve a kritikus épületállománynak a 3 százalékát minden évben fel kell újítani, vagyis korszerűsíteni energiahatékonysági szempontból. Ez a 3 százalék nem tűnik e gy túlzottan ambiciózus vállalásnak, hiszen hogyha így, ebben az ütemben haladunk, akkor nagyon soká mondhatjuk el azt, hogy Magyarországon az épületállomány az energiahatékonyság szempontjából megfelelő, és megspóroljuk azt az energiamennyiséget, amelyet jelen pillanatban tulajdonképpen az ablakon dobunk ki, hiszen nem épületfűtési célokat vagy az épületenergetikát szolgálja, hanem tulajdonképpen a feleslegesen felhasznált energia kategóriájába esik amiatt, hogy ezek az épületek nincsenek megfelelően szige telve, épületgépészetileg megfelelő energiahatékonyságú berendezésekkelellátva. Ezt sokkalsokkal erőteljesebben kellene a kormánynak és a szakminisztériumnak képviselnie nemcsak a közcélú középületek, hanem a lakások kapcsán is, és itt különösen a családi házakra, az úgynevezett Kádárkockákra gondolunk, mert még mindig rengeteg olyan lakóépület van, amely rendkívül rossz energiahatékonysággal rendelkezik, és ezekre igazából számottevő forrás az elmúlt években nem állt rendelkezésre, hogy ezen érdemben jav ítsunk, beszélhetünk itt akár európai uniós forrásokról vagy hazairól. Többek között persze azért nem áll rendelkezésre, mert a kormány az erre rendelkezésre bocsátott európai uniós forrásokat még az előző ciklusban átcsoportosította a középületek felújítá sára vagy energiahatékonysági javítására, emiatt a családi házak forrás nélkül maradtak, és ez azt eredményezi, hogy Magyarországon…
