Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2867 képviselőtársaimat, hogy egy konstruktív vita lefolytatását követően szavazataikkal támogass ák az előterjesztésben szereplő javaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) . ELNÖK : Köszönöm, Witzmann Mihály képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, é s megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. (17.10) POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjé k meg, hogy külön köszöntsem Füleky Zsolt helyettes államtitkár urat, aki a páholyban foglal helyet; köszöntöm őt azért, mert számos egyeztetésen, akár a Balatoni Szövetségnél, Balaton Fejlesztési Tanácsnál részt vett, és valóban, ahogy mind az expozéban, mind pedig Witzmann képviselőtársamnak a vezérszónoki felszólalásában elhangzott, széles körű társadalmi egyeztetés történt ebben a témában. A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat vitájában vagyunk, és e ngedjék meg, hogy mielőtt a részletekre rátérnék, egy kis történeti áttekintést tegyek. Korábban, 2000ben, 2003ban és 2005ben három külön törvény szerint, az OTRTben, a BKÜTRTben és a BATRTben szabályozták azokat az eljárási rendeket, azokat a terüle trendezési feladatokat, amit most ebben az egy törvényben határoznak meg. Indokként az általános indoklásban ilyeneket láthatunk, hogy különböző időpontban léptek hatályba, szükséges volt ezeknek az összevonása, jogharmonizációs cél, az egyszerűsítés domin ált, és ezenkívül megoldást jelenthet a gazdasági, földrajzi változásokra. Tehát szükségszerűnek látták, hogy ez egy törvényben kerüljön szabályozásra. 2017ben, úgy, ahogy az expozéban is elhangzott, már a T/388. számú törvényjavaslat vitája megtörtént, b enyújtották az Országgyűlésnek. Ezt megelőzte egy ötpárti egyeztetés is, és ott Hegedűs Lorántné képviselőtársam vett részt és tett javaslatokat, hiszen ő szakmáját tekintve építész, ő az, aki, úgy gondolom, hogy a frakción belül a legtöbb kompetenciával b ír ahhoz, hogy a 388asról és most a 3613as törvényjavaslatról is véleményt alkosson. Ezért én külön egyeztettem vele, hogy mik azok a pontok, amelyben kérjük a kormányt, hogy gondolkozzon el, hogy biztos, hogy jóe így minden, ahogy ebben lefektetésre ke rült. Áttérnék az általános észrevételekre. Először is, láttuk és elhangzott szintén, hogy miniszteri rendeletekben kívánják a részletszabályokat meghatározni. Ezt problémásnak érezzük, pontosan azért, mert a kormányrendelet, miniszteri rendeletek már nem fognak a Ház elé kerülni, így azokról vita nem alakulhat ki, aggályait az ellenzék nem tudja megfogalmazni. Ezt rendkívül aggályosnak tartjuk, pontosan azért, mert kevésbé lesz átlátható a rendszer, mint ha egy törvényben lett volna meghatározva. És amikor erre a vitára készültünk Hegedűs képviselőtársammal, akkor azt vettük górcső alá, hogy mi az, ami változott a korábban benyújtott 388as és a mostani 3613as törvényjavaslat között, és bizony van olyan, ami még a 388asban szerepelt, de most ebben az újba n már miniszteri rendelet hatálya alá teszik. Tehát ezt aggályosnak tartjuk, kérjük, fontolják meg, hogy ezeknek egy részét legalább a törvénybe beépítik, és így legalább a bizottsági szakaszban, a részletes vitában ki tudjuk fejteni álláspontunkat. A köve tkező olyan, amit szeretnék megemlíteni, az az új beépítésre szánt területek esetében a barnamezős beruházások preferálása. Oly módon szerepel, hogy amennyiben van arra lehetőség, hogy a barnamezős beruházásokon legyenek meg a fejlesztések, akkor azt kell preferálni, és kevésbé a zöldmezős beruházásokat. Viszont egy olyan kitétel van bent, hogy amennyiben ez aránytalanul magas költséggel jár, úgy barnamezősként valósulhat meg, tehát mehet a fejlesztés. A kérdés az, hogy ki fogja meghatározni, hogy mi az az aránytalanul magas költség, mert gyakorlatilag ezt most nem látjuk ebből a törvényből.
