Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2868 Még egy általános észrevétel, mielőtt a kiemelt részre rátérnénk: a bányatelekké nyilvánítás szabálya. Sem az expozéban, sem pedig a kormánypárti vezérszónoklatban nem h allottam erre vonatkozó kitételt. Aggályosnak tartjuk azt, hogy a bányatelekké való minősítés megtörténhet úgy, hogy az adott önkormányzat egy képviselőtestületi határozattal - ha még nem történt meg a teljes átminősítése bányatelekké az adott ingatlannak , akkor is elindulhat a folyamat, anélkül, hogy ez a településrendezési eszközökön keresztül át lenne vive. Tehát ha egy önkormányzat - és itt csak Paks II. és Madocsa községet szeretném megemlíteni - úgy dönt, hogy engedélyezi ezt a kavicsbányát, akkor ha tározatot hoz, és majd egyszer elindul a folyamat, és majd hónapok vagy évek múlva kerülhet pont a végére. Ez tehát a másik olyan, amit rendkívül aggályosnak tartunk. Tudjuk, hogy kell sietni, mert hiszen indulnak a beruházások, de azért megvan mindennek a módja meg mindennek a helye. Egy képviselőtestületben nem mindig olyan szakemberek ülnek, akik ezt el tudják dönteni, a szakemberek nem véletlenül építészek, hogy ezeket meg tudják határozni. Én úgy gondolom, hogy a képviselőtestületekre ráruházni ezt a hatáskört, meglehetősen felelőtlen döntés. Ahogy felépült a régi jogszabályi környezet, az OTRT, a BATRT és a BKÜTRT, akkor először most a budapesti agglomerációs településrendezési tervben két apró dolgot említenék meg. Javaslatunkra, tehát Hegedűsné kép viselő asszony javaslatára ezen az ötpárti egyeztetésen volt arról szó, hogy a beépítésre nem szánt különleges terület beépítettsége az összterületnek 3 százalékát nem haladja meg. Nagyon jó az irány, köszönjük szépen, hogy ez belekerült. Annyit számolgatt unk, hogy ez még mindig magas, de ez most már így egy gátat szabhat a nagyberuházásoknak, hogy ezeken a beépítésre nem szánt különleges területeken mekkora fokú legyen a beépítettség. Szintén pozitívnak értékeljük azt, hogy nem változott, hogy a települése k beépítésre szánt területének növekménye nem haladhatja meg a 2 százalékot, és a feltételek is szigorodtak. Tehát úgy gondoljuk, hogy itt a balatoni agglomerációs körzet tekintetében ezek pozitív elmozdulások a korábbi szabályozáshoz képest. És akkor átté rhetünk a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre. Meglepően kevés szó esett a kempingekről, a kikötőkről… (Korózs Lajos: Vajon miért?) Hát, ez az, én is ezt kérdezem, és erre szeretnék majd kérdéseket feltenni, és nagyon bízom benne, hogy államtitkár úr majd válasz ol, mert nagyon kerülték ezeket a témákat. El is kezdeném akkor, milyen aggályaink merülnek fel. Említettem már a felszólalásom elején, hogy miniszteri rendeletekben, illetve kormányrendeletekben lesznek szabályozva, és találtunk olyat, ami egyszerre két t erülethez is tartozhat, tehát több minisztérium is majd közreműködik. A vízparti területek lehatárolása és a közcélú vízparti terület felhasználása és a partvédőmű esetében mi úgy értékeltük, mintha egyik része a területrendezésért felelős minisztériumhoz tartozna, a másik része pedig a vízszabályozásért felelős minisztériumhoz. Nyilván azért, mert a tómeder ott van, és muszáj az, hogy külön minisztérium… De lehetett volna ez egyben, vagy a legjobb lett volna, ha erre a törvény keretein belül kerül sor. Azt is tudom, hiszen Füleky helyettes államtitkár úr elmondta, hogy erre azért van szükség, hiszen ezt a jogszabályt nehéz átvinni a parlamenten és a módosításokat megtenni, és könnyebb egy miniszteri rendeletnek a módosítása, ha ezek ebben lennének szabályoz va, de azért azt gondoljuk, ezt is át kellene gondolni, hogy vajon ez hogyan lehetne célszerűbb. Sajnálatosnak tartjuk azt, hogy a törvényben a külterületi részeken a parttól 50 méterig eső területeket csak természetközeli, vízgazdálkodási, erdőterületbe l ehetett volna sorolni. Ez a 388as törvényjavaslatban benne volt, ez kikerült. Nagyon jó lett volna, ha ez továbbra is benn marad, hogy ezekre a célokra lehet ezeket a külterületi részeket abban az 50 méteres sávban elhasználni. Továbbá szintén van egy ily en meghatározás, és gondolom, az LMPs képviselőtársaim erre nagyon ki fognak térni: a 2017es törvényjavaslatban még szerepelt az, hogy a szennyvíz és a csapadékvíz Balatonba történő engedése tilos. Ez most ebben a törvényjavaslatban nincs bent. Többször átnéztük, nem találtuk, ha mégis benne van, akkor kérem államtitkár urat, erősítse meg, hogy Keszthelynél a továbbiakban akkor most be lehete engedni, mert eddig ugye tiltották volna.
