Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (független):
2784 devizahitel csapdájából ezeket a családokat. Valóban ki, átkerültek a forinthitelcsapdába, és most nagyon komoly megélhetési nehézségekkel szembesülnek. El szeretném mondani azt is, képviselőtársaim, hogy amikor még Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete néven működött Magyarországon a prudenciális felügyelet, akkor vettem a fáradságot, felmentem a PSZÁF weboldalár a, megnéztem - egy Exceltáblában volt feltöltve - a hitelintézeti szektor forrás- és eszközoldali adatait, és ebben a következőket lehetett látni: kétféle hiteltípust különböztetett meg a PSZÁF a saját módszertana szerint, egyrészt az euróban nyilvántarto tt hitelek, másrészt pedig az egyéb devizában, jellemzőben svájci frankban nyilvántartott hitelek összességét. Megnéztem a forrás- és eszközoldali adatokat, és mit láttam, azt, hogy ötször akkora hitelkihelyezés történt, mint amennyi forráshoz maga a banks zektor hozzájutott ebben a bizonyos eurón kívüli devizakategóriában. Mit is jelent ez? Azt, hogy az a gyanú, amit már jó néhányan megfogalmaztak Magyarországon, miszerint a hitelek mögött ténylegesen nem volt devizafedezet, megállt. Ez a gyanú bebizonyosod ott, hogy ténylegesen ezek mögött a hitelek mögött nem volt devizafedezet. S akkor fel kell tennünk az egyik legsúlyosabb kérdését az egész devizahiteles problémának: ha ezek mögött a hitelek mögött nem volt devizafedezet, csak töredék részben, akkor hogya n fordulhatott elő az, hogy a megemelkedett árfolyamra való hivatkozással a kereskedelmi bankok kíméletlenül bevasalták az ügyfeleiktől ezt a pénzt? Akkor itt nem az történte, hogy a gyakorlatilag uzsorásként működő kereskedelmibankrendszernek odalökte a saját kormánya a magyar embereket, és engedte őket kifosztani, engedte áthárítani rájuk az árfolyamváltozásnak azt a költségét, ami kimutathatóan, bizonyíthatóan a pénzügyi felügyelet saját statisztikái szerint sem kellett volna hogy terhelje a magyar emb ereket egyrészről, másrészről engedte a kereskedelmi bankoknak gátlástalanul megemelni a hitelek kamatait. Emlékszem arra az interjúra, amit Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára adott. Amikor megkérdezték arról, hogy hogyan alakulnak ezek a kamatok, m ert valahogy olyan furcsa, és nem lehet rá szakmai magyarázatot találni, hogy amikor a svájci jegybanki alapkamat mennyire alacsony, a környező országokban lényegesen alacsonyabb kamatszintet fizetnek a hiteladósok az ugyanakkor felvett hitelek után ugyane bben a devizanemben, akkor azt mondta, hogy igen, igen, de hát a bankoknak és a bankok tulajdonosainak van egy profitelvárása azzal kapcsolatban, hogy mennyit szeretnének Magyarországon keresni, és ezt a profitelvárást ki kell elégíteni, megemelik a kamato kat. Én odáig jutottam, képviselőtársaim, hogy van egy kereskedelmi bankár ismerősöm, több is, és az egyiküknek odaadtam egy hiteladós - ez egy kísérlet volt a részünkről - összes dokumentációját, a megkötött hitelszerződését, és azt mondtam neki, hogy fig yelj, nem adom oda, hogy ez az ember aktuálisan mekkora törlesztőrészletet fizet, kezedbe nyomom ezt az egészet és számold ki, hogy ennek az embernek ebben a hónapban mennyi a törlesztőrészlete. Zavartan nézegette a papírokat és azt mondta, hogy János, ezt így nem lehet megmondani. Hát, akkor hogy lehet megmondani, ha egy kereskedelmi bankár sem tudja megmondani? Akkor hogy várják el önök a közgazdasági végzettséggel nem rendelkező, a banküzemtanban teljesen járatlan emberektől, hogy kiszámolják a saját hit eleik törlesztőrészleteit, s egyáltalán, hogy tisztában legyenek ezeknek a kockázataival? A kockázatok nagy részét ugyanis pont az önök kormánya tette a nyakukba, és nem következett egyenesen még ebből az alapvetően átverésen alapuló hiteltípusból sem, hog y ilyen típusú kockázatokat ezeknek az embereknek viselniük kell. Mi az, amit javasoltunk annak érdekében, hogy rendezni lehessen ezt a problémát egyszer s mindenkorra megnyugtató módon? Először is nagyon fontos azt látni, hogy Horvátországban egyetlen vág ással átvágták a gordiuszi csomót, megszüntették a devizahiteleket, s kimondták azt, hogy törvénytelenül az emberek átverésén alapuló hiteltípust vezettek be a bankok. Magyarországon