Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
2785 jó néhány kereskedelmi bankár már megállapította, hogy az egy hibás termé k, amit a piacon elhelyeztek, a bankrendszer hibájáért pedig nem a hiteladósokat kell felelőssé tenni. Nagyon fontos azt is látni, hogy ha már van eszközkezelő, akkor nem korlátozni kell a működését, hanem lehetőség szerint minél jobban kiszélesíteni. Ez a javaslat, ami most jött be ebbe a Házba, tudják, hogy mikor fogalmazódott meg először? Abonyban az egyik szimpatizánsunk, Szeremi Anikó fogalmazta meg ennek az ötletét. Részletesen átbeszéltük vele a kérdést, az Országgyűlés Gazdasági bizottságába aztán A bony polgármestere el is jött, s ugyanazt a javaslatot, ami most tartalmilag önök előtt van, előterjesztette. Mivel azonban a legtöbb képviselő nincs tisztában az eszközkezelő működésével, gyakorlatilag nem értették meg ezt a javaslatot, a fideszes képvise lők tartózkodással szavaztak erre a javaslatra, nem vették tárgysorozatba se, ilyen módon tehát nem lehetett megvitatni ezt a kérdést. Én mégis örülök annak, hogy ez a javaslat megfogalmazódott, még ha kormányzati előterjesztésként, akkor is, hiszen alapve tően a javaslat céljával, hogy ezeket a családokat mentsük meg, és az eszközkezelő biztosítson a lakások megvásárlására kedvezményes lehetőséget számukra, természetesen egyetértünk. Azonban fontos azt látni, hogy mennyi kihagyott lehetőség van még előttünk . Mondom, képviselőtársaim, a legfontosabbakat. A bankrendszert a 2008as pénzügyi válság után világszerte felelőssé tették azért a galibáért, amit okozott, és világszerte elindult egy nyomvonalon a gondolkodás: az hárítsa el a hibát, aki okozta, a bankren dszer viselje az általa okozott gazdasági válság következményeit, legalábbis jelentős részben. Egyébként ez a gondolkodás vezetett oda nem kis részben, hogy különböző adótípusok jelentek meg, különböző, a hitelintézeteket korlátozó intézkedések világszerte . Az egyik ilyen adótípus Magyarországon a bankadó volt, amelynek az 50 milliárd forint mérlegfőösszegnél nagyobbat magukénak tudó bankok esetében az elmúlt években kevesebb mint fele lett az adóteher. Tehát a bankadót olyan szinten mérsékelte a kormány, k evesebb mint felére csökkentette az elmúlt években, hogy az ember csak csodálkozik. (11.00) Tessék belegondolni, képviselőtársaim, a kereskedelmi bankok tavaly 694 milliárd forintos rekordszintű nyereséget értek el, bevonhatóak lennének magasabb arányban a közteherviselésbe, a kormány mégsem tett velük semmit. A hitelintézeti járadékot, amiből 20 milliárd forint volt durván az a költségvetési bevétel, ami éves szinten származott, a kormány kivezette, ezzel is könnyítette a bankok terheit. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Azt kérem tisztelettel, fontolják meg, amikor rekordot dönt a bankok nyeresége Magyarországon, akkor szerintem a társadalom igazságérzete és a gazdasági racionalitás egyaránt azt diktálja, hogy vonjuk be a bankokat magasabb szinten a közteherviselésbe és magába a devizahiteles probléma megoldásába, hiszen ez mindannyiunk közös, jól felfogott, szakmailag alátámasztott érdeke. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK : Köszönöm, képviselő ú r. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Megadom a szót Mesterházy Attila képviselőnek, két perc időtartamra. MESTERHÁZY ATTILA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr, hogy most megadja nekem a szót, tegnap este még másképpen volt. Witzmann képviselő úr fe lszólalására szeretnék röviden reagálni. Witzmann képviselő úr majdnem mindenre jól emlékszik, a kezdetekre nem. 2001. június 11., ha jól emlékszem a pontos dátumra, amikor lehetővé tette az akkori kormányzat, hogy jelzálogalapú devizahitelt vehessenek föl a magyar állampolgárok lakásvásárlásra. Akkor, ha jól emlékszem, Orbán Viktornak hívták a miniszterelnököt és Járai Zsigmondnak a pénzügyminisztert. Tehát majdnem minden igaz, amit mond, kivéve azt,
