Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 19. hétfő - 42. szám - Gréczy Zsolt (DK) - a miniszterelnöknek - „ÖNÖK TÉNYLEG NEM SZÉGYELLNEK SEMMIT, VAGY CSAK VAN AZ A PÉNZ?” címmel - ELNÖK: - GRÉCZY ZSOLT (DK):
2353 szert tenni ezek a dolgozók. (Varju László: Korlátozzák őket!) Köszönöm szépen, de a korlátozás nem az ön jogköre, képviselő úr. (Derültség a kormánypárti oldalon.) A munkaügyi bíráskodás Magyarországon soha nem rendelkezett teljes szervezett önállósággal. Jelenleg első fokon a járásbíróságokkal egy szinten ellátó megyei illetékességű köz igazgatási és munkaügyi bíróságok, másodfokon pedig a törvényszékek járnak el a munkajogi vitákban. A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat értelmében a közigazgatási é s a munkaügyi bíróságok megszűnnek ugyan, de a rendes bíróságok törvényszékei mint munkaügyi bíróságok fognak eljárni első fokon. Ez a megoldás biztosítja a munkaügyi bíróság presztízsének emelését, és kifejezi a munkaügyi bírák magasabb megbecsülését is. A felhalmozott munkaügyi bírói tapasztalatok megtartását a tervezet a munkaügyi regionális kollégiumokban biztosítja. A munkaügyi bíráskodás részletes eljárási szabályait a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséhez szükséges jogrendszeri f elülvizsgálat során fogja a kormány kidolgozni. Európa több országában is elkülönül a rendes és a közigazgatási bíróságok igazgatása, erre tehát több országban is van példa, ahogy említettem. A munkavállalók munkajogvédelmét a munka törvénykönyve széleskör űen biztosítja, mivel a kormány annak megalkotásakor kiemelt figyelmet fordított a munkavállalók érdekeire. Ez nyilvánvalóan egy biztosíték. Természetesen a munkavállalói jogsértés esetén a munkaügyi hatóságokhoz fordulhat az érintett. A munkavállalónak a munkaviszonyból származó igényét a továbbiakban is a bíróság előtt lesz lehetősége érvényesíteni. Az elmondottakból is kitűnik tehát, hogy a kormány mindig is szem előtt tartja a munkavállalók érdekeit, illetve annak a képviseletét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Gréczy Zsolt (DK) - a miniszterelnöknek - „ÖNÖK TÉNYLEG NEM SZÉGYELLNEK SEMMIT, VAGY CSAK VAN AZ A PÉNZ?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Gréczy Zsolt képvi selő úr, a DK képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek: „ÖNÖK TÉNYLEG NEM SZÉGYELLNEK SEMMIT, VAGY CSAK VAN AZ A PÉNZ?” címmel. Tisztelt képviselő úr, a kérdés megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rende lkező Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter urat bízta meg. A kérdésre miniszter úr felkérése alapján Menczer Tamás államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. GRÉCZY ZSOLT (DK) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Érdeklődéssel figyeltem a mai parlamenti vitát, ugyanis az egyik öngólt rúgták a másik után. A fideszes képviselők ezt a kifejezést nyilván érteni fogják. Például itt előkerült az a kifejezés, hogy Sargentini asszony, újra szitokszóként. Ismét szeretném je lezni, hogy önök a magyar néppárt csúcsvezetőjévé azt a Manfred Webert nevezték ki, vagy javasolták és szavazták meg, aki megszavazta a Sargentinijelentést. Ezenkívül gyakran elhangzott a mai vitában az a kifejezés is, hogy menekültek. Utánanéztem, 2001b en Orbán Viktor nyilatkozta egy AmChemvacsorán, hogy több millió bevándorlót kell behozni Magyarországra ahhoz, hogy a gazdaság eredményeit lehessen tartani. Nem én mondtam, Orbán Viktor, bárki visszanézheti - 2001, Google , és mindenki meg fogja találni . Tehát még egyszer jelzem, Orbán Viktor: több millió bevándorlót kell behozni Magyarországra. És ha már bevándorlás, önöknek sikerült behozni egy bevándorlót, úgy hívják, hogy Gruevszki, akit egyébként két év börtönre ítéltek a saját hazájában. Bármilyen furcsa, de ki kell mondani, hogy
