Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 19. hétfő - 42. szám - Szabó Sándor (MSZP) - a pénzügyminiszternek - „Még kiszolgáltatottabbá teszik a munkavállalókat?” címmel - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
2352 támogatott foglalkoztatási segítségei, akár a fejlesztések abba az irányba mutatnak, hogy ezekben a térségekben is növekedjen a gazdaság teljesítménye, és ennek függvényében fog majd emelkedni a bér is természetesen. Ahogy már említettem, ez nem csak magyarországi pr obléma. Nincs olyan ország, higgye el, képviselő úr, ahol egységesen egyformák lennének a bérek. Természetesen minket, keletmagyarországiakat ez egyáltalán nem vigasztal, ezért továbbra is támogatnunk kell, s arra kérem önt is, hogy támogassa azokat a kor mányzati intézkedéseket, amelyek ezeknek a régióknak a fejlesztését szolgálják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Szabó Sándor (MSZP) - a pénzügyminiszternek - „Még kiszolgáltatottabbá teszik a munkavállalókat ?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szabó Sándor képviselő úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: „Még kiszolgáltatottabbá teszik a munkavállalókat?” címmel. Szabó Sándor képviselő úré a szó, parancsoljon! SZABÓ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Sajnos bekövetkezik az, amitől évek óta már sokan tartanak, történetesen az, hogy megszüntetik a munkaügyi bíróságokat. A múlt héten tárgyalt egyik javaslat szerint ugyanis 2020tól az önállóan működő munkaügyi bíróságoknak be kell tagozódniuk a rendes bírósági rendszerbe, függetlenül attól, hogy évekkel ezelőtt a munkaügyi bírók egy csoportja már kimondta, hogy egy jól működő piacgazdaságban - és Magyarországon önök szerint is az van - szükség van egy szakbíró általi eljárásra, egy kiszámítható munkaügyi egységes ítélkezésre. Érthetetlen is, hogy miért kell megszüntetni az önálló munkaügyi bíróságokat, hiszen ezek a közigazgatási bíróságok mellett tökéletesen elférnének. Ez a döntésük a munkaügyi bíráskodás szakszerűségének romlását fogja okozni, és természetesen végső soron a munkavállalók, a munkások nagyobb fokú kiszolgáltatottságához fog vezetni. Nem lenne ez egyedi eset, hiszen láttuk, hogy 2012ben, amikor a munka törvé nykönyvét megváltoztatták, hogyan csorbították a munkavállalók jogait, hogyan csorbították a szakszervezetek jogosítványait, hogyan nehezítették a dolgozók munkakörülményeit, és még lehetne sorolni. Érdemes néhány példát megemlíteni, hogy milyen esetek tör téntek az elmúlt években, amelyek vonatkozásában nem lesz lehetőség ilyen hatékony bírósági eljárás igénybevételére. Például nem tud majd munkaügyi bíróságon kártérítést követelni az a 20 éves fiatal, akinek a munkáltató által nem megfelelően karbantartott cséplőgép letépte a karját, és az a férfi se, akit egy szombathelyi gyárban a présgép nyomott össze, vagy akit a főnöke munkáltatója jogellenesen kirúgott. Éppen ezért azt gondolom, joggal merül fel a kérdés, hogy miért kell lerombolni az önállóan működő, a munkaügyi bíráskodás szakmaiságát leginkább képviselni hivatott munkaügyi bíróságokat. Hogyan biztosítják, hogy a munkavállalók a jövőben is megfelelő védelmet kapjanak, és ne legyenek kiszolgáltatva a munkáltatóiknak? Tervezike a szakszervezeti jogok megerősítésével biztosítani a munkavállalók körülményeit? Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Bodó Sándor államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon! BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár : Kös zönöm szépen. Csakhogy ne legyen félreértés az előző mondatom kapcsán: az örömöm annak szól, hogy nem a közfoglalkoztatásban, hanem a munkaerőpiacon tudnak már javadalomra
