Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 15. csütörtök - 41. szám - Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozatnak az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
2287 Emlékszem, most volt egy komoly vita egyébként, és az államfő, aki az önök párttársa, a kútszabályozással kapcsolatos javaslatot végül alkotmánybírósági normára is küldte talán, de az biztos, hogy vétóra visszaküldte, és a javaslat nem lett hatályos. Ebbe a javaslatba például, az indoklásba önök konkrét számokat írtak bele, hogy majd hány mét eres mélységben lehet a kutakat engedélyeztetni és melyiket nem, miközben a törvény normaszövegében egy betű erről nem volt. Ezt csak azért mondom, hogy mindenki értse, hogy ilyen tekintetben és ilyen szempontból, amit most önök elfogadnak, az azt fogja er edményezni vagy azt eredményezheti, hogy egy bizonyos törvényt az Országgyűlés elfogad, az vonatkozik valamire és szól valamiről, majd az indoklás egy tök más dolgot fog rögzíteni (Hende Csaba közbeszólása.) , és utólag akár az emberek életét is erre hivatk ozva máshogy fogják intézni. De, elnök úr, így van, mert az ön törvényjavaslatának a szándéka szerint (Hende Csaba közbeszólása. - Az elnök csenget.) például a jogalkalmazónak, például a hatóságoknak, például a bíróságoknak ezt figyelembe kell majd venniük . Mindezekkel együtt és a dolog abszurditását tekintve az MSZP ezt a javaslatot nem támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Párbeszédképviselőcsoport vezérszónoka Tordai Bence képviselő úr. Képviselő úr! Mielőtt megadnám a szót, fel szeretném hívni a figyelmét az országgyűlési törvény és a határozati házszabály, valamint a parlament méltóságát biztosító íratlan szabályok betartására. Így adom meg a szót. Parancsoljon! TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről : (Nevetve:) Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem jól viselkedni, mára nem készültem semmilyen különös produkcióval. Ha már az Országgyűlés méltóságáról beszélünk, ha már az országgyűlési munka komolyság át hozta itt elő, akkor szerintem ennél a törvényjavaslatnál fényesebb bizonyítéka nincs annak, hogy mennyire komolytalan, szánalmas, nevetséges, silány szakmai értelemben az a munka, amit önök itt elvégeznek. Azt, hogy politikai értelemben mi a tartalma, más esetekben megvitattuk, ez most nem egy tartalmi, hanem egy jogtechnikai jellegű húzásuk. Gyakorlatilag ezzel elismerik, hogy a fideszes kétharmad nem képes olyan normaszövegeket alkotni, amelyek egyértelműek, világosak, és ne szorulnának külön magyaráz atra. Ez a helyzet. Tehát ha egy törvény szövege nem állja meg önmagában a helyét, az probléma. Ha a törvény szövege és az indoklás nincs egymással köszönőviszonyban, az is probléma; és az is probléma, ha néhány havonta hozzák be újra és újra toldoznifold ozni a korábban elfogadott törvényeket. Így csinálják ezt a gránitszilárdságú Alaptörvénnyel; így csinálják ezt a GDPR esetében, ami egy egyszerű honosítás lett volna, amire volt két évük, azt négy nekifutásra sikerült átültetni, de még mindig nincsenek ké sz ezzel. Tehát lássuk már, hogy milyen teljesítményt nyújtanak, és ez tulajdonképpen egy őszinte gesztus, beismerik azt, hogy talán némi magyarázó leírással, némi segédlettel ki lehet matekozni, hogy mi lehetett a törvényalkotó szándéka, ha már a jogszabá ly szövege erre nem lesz alkalmas. Ez nemcsak ezért szomorú, hanem azért is, amit Harangozó képviselőtársam mondott: ez jól mutatja ennek az általában rohamtempójú törvényhozásnak a hátulütőit, annak a hátulütőit, hogy elmarad a társadalmi egyeztetés, hogy nem vonják be az érintetti csoportokat, hogy nem folynak tárcaközi egyeztetések, ne adj’ isten, többpárti egyeztetések. Ha ilyeneket összehívnak, az kizárólag propagandacélokat szolgál, ahol egy gyors felvilágosítás után szétzavarják az ellenzéki pártokat , és érdemi módosítást természetesen nem fogadnak be sem az ilyen informális egyeztetéseken, sem a bizottsági vagy a plenáris vitákon keresztül. Úgyhogy az a helyzet, hogy ha normális minőségű jogszabályszövegeket akarnak, akkor nem kiegészítéseket kell el fogadtatni kvázi normaszövegként, hanem meg kell adni a módját, és
