Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 15. csütörtök - 41. szám - A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. éviCLVI.törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2252 ugyan statisztikai szempontból, de adatokat kap az adóhivatal is. Ilye nkor a magyar ember ösztönösen felkapja a fejét. Értjük a KSHt, értjük az önkormányzatokat, de megjelenik az adóhivatal is ebben a felsorolásban. Nyilván most azt mondaná, ha ezt a kérdést direktebben feltenném, hogy persze a kifehérítés, meg sokkal inkáb b a láthatóság. De mégis azt mondom, hogy minden ilyen típusú döntés, amiket az elmúlt évtizedekben meghoztunk, amik elsőre látszólag jó döntésnek tűntek, azok másodlagos hatása az, hogy nemhogy kifehéredett volna, hanem máshol csapódtak le ezek a jövedelm ek. Ugye, azt látja államtitkár úr, és látják a kormánypárti képviselők, hogy a bulvármédia ebből a törvényjavaslatból csak ezt az egy pontot vette le, csak ezt a pontot harsogta az elmúlt hetekben. Tehát nagyon könnyen belelátható ebbe a helyzetbe az, hog y adott esetben a belföldi turizmusban pont abban a körben, akik adott esetben jól fizetőek, csak hát tudjuk azt, hogy a jövedelmük nem mindig a tiszta sávból van, azok valamilyen módon azt mondják, hogy ezt a jövedelmüket máshol fogják elkölteni. Értem én , még egyszer mondom, hogy a politikai szándék az, hogy ebben az ügyben határozott lépést tegyenek, de az a kérésem, hogy gondoljanak a következményekre is. Ez az adatbázis tehát combosodik, önök egyre több mindent fognak látni, nagyon helyes. Nem haragsza nak ugye, hogyha semmilyen bizalom nincs önökkel kapcsolatban, amikor azt mondják, hogy ezt nem fogja senki látni, hogy ezt csak arra a célra fogjuk használni. Ebből a szempontból a bizalmi indexet az elmúlt időszakban eljátszották. Stratégiai ágazatról va n szó, egyetértek. Ez a törvényjavaslat ehhez semmit nem tesz hozzá, sem többletforrásokat nem teremt, sem többletlehetőséget nem teremt. A dolgot bonyolítja, a bürokráciát növeli, és azt a lehetőséget, hogy egyéni érdekek motiváljanak és domináljanak adot t esetben ennek a hátterében, ezt viszont megteremti. A mai tudásunk szerint én nem vagyok olyan megengedő, mint jobbikos képviselőtársam, ezt a törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, Molnár Gyula képviselő úr. Megadom a szót Csárdi Antal képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagy vonalakban ott tudom foly tatni, ahol ellenzéki képviselőtársaim abbahagyták. Amikor turisztikai fejlesztésekkel kapcsolatos törvényjavaslatokat tárgyalunk, azt okkaljoggal mindig szkeptikusan és kétségek között fogadjuk, főleg akkor, ha Rogán Antal propagandaminiszter neve fémjel zi azt. Sajnos az a tapasztalat, hogy a turisztikai szektor is a kisajátítás áldozata lett. A mostani lépés is azt vetíti előre, hogy önök ellenőrizni szeretnék, és részletes adatsorral szeretnének rendelkezni arról, hogy ki mikor és hol nyaralt. És igen, tisztelt államtitkár úr, ez 1984. Ne szépítsük! Mert miről is beszélünk? Arról beszélünk, hogy önök ebben a törvényjavaslatban leírják azt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alkalmatlan arra, hogy vizsgálja a vállalkozók adózási gyakorlatát. Önök azt állít ják, hogy ehhez személyes adatokra van szükség, amit majd persze - ismerjük az önök adatkezelési szokásait - majd a jóisten tudja csak, hogy ki fog megkapni. De menjünk tovább! Túl azon, hogy ez elfogadhatatlan, és a Lehet Más a Politika ezt értelemszerűen nem fogja támogatni, azt gondolom, hogy néhány szót ez még megér. A kormány már az előző ciklusban rátette kezét a turizmusra, és gyakorlatilag közvetett módon, de állami irányítás alá vonta az egészet. Ebben három ismert ember volt érdekelt, Rogán Antal, Orbán Ráhel és Andrew Vajna. Hiába cáfolta Rogán Antal, hogy a turizmus területén hozott központosító intézkedés államosítás lenne, nekünk az az álláspontunk, hogy ez nem igaz. Érdemes megnézni a balatoni szálláshelyek tulajdonosi összetételét, beleértve például kiemelten a kempingeket, akkor pontosan látjuk, hogy ez a fajta államosítás, ahol értelemszerűen nem abban az értelemben kell államosításra
