Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
2110 mértékben független tudjon lenni. Ott sem bíztak egymásban a politika és a szakma. Tehát nem csinálunk mást, csak 130 év után ugyanabba a csapdába s étál bele a politika és a szakma. Ma is pontosan ugyanolyan bizalmatlanság uralja ezt a területet, ma is úgy van, hogy a kormányzat retteg attól, hogy a független bíróknak bizonyos olyan kérdéseket, amely a kormányzat működése szempontjából fontos, illetől eg amely nem kérdőjelezi a kormányzat esetleges helytelen döntéseit, nem meri ma sem megkockáztatni. Tehát én azt szeretném mondani, tisztelt képviselők és tisztelt előterjesztő, hogy nem nagyon kéne példálózni ezzel az 1886os időszakkal, mert ahogy látju k, az se volt jobb ebből a szempontból. Tehát nem valami gyönyörűségesen szépen, óriási konszenzussal létrehozott, tökéletesen működő intézmény múltbéli létrehozataláról beszélünk, hanem pontosan ugyanolyan kényszerhelyzetek által diktált döntések övezték annak útját; az más kérdés, azt nem szabad elfelejteni, hogy a működése közben volt egy első meg volt egy második világháború. Tehát az, hogy ez az intézmény valójában milyen hatékonyan működött, arra az égadta világon semmi olyan adat nincs, ami miatt 201 8ban el kell kezdeni azt a rendszert ideadaptálni. Az 1. § (2) bekezdése arról szól, hogy a törvényszékek elnökei együttműködnek a közigazgatási felsőbíróság elnökével a törvény céljainak megvalósítása érdekében. Együttműködik. Miért? Miért kell egy ilyet beleírni egy ilyen jogszabályba? Egyrészről a közigazgatási rendszerben és a bírósági rendszerben a meghatározott jogkörök alapján természetes módon működnek együtt azok a tisztségviselők, akiknek egymással feladatuk van - de miért is kell ezt kifejezette n leírni, hogy együttműködik? Egy törvényszéki elnök hogyne működne együtt a közigazgatási felsőbíróság elnökével, hiszen egy szervezethez tartoznak, az egyik a másiknak személyzeti kérdésben aláfölé rendeltje, a bíróság feladatrendszerében, az ügykiosztá sban egymásnak aláfölé rendeltje! Ez az „együttműködik” szó például annyira lerontja már a törvény elején azt a fajta függetlenséget és a független, igazságos törvényeknek megfelelő bíráskodást, hogy az valami elképesztő! Az első fejezet második szakaszár ól már beszéltem, bocsánat, ez Esztergom; és jön a törvényszékek, a régió törvényszékeinek elhelyezkedése. Én magam megtettem azt, hogy megnéztem a régiók kijelölt helyét, megnéztem azt, hogy ez milyen területet érintene, és megnéztem azt, hogy mind a Volá nbusz, mind a MÁV ezeken a területeken milyen közlekedési lehetőségeket biztosít, az időpontok miként vannak. Azt képzeljék el, hogy egyetlenegy esetben van esély arra, hogy egy napon belül az érintett megjárja a bíróságot és haza is jusson, ez pedig az, h a a bírósági tárgyalás délben kezdődik; ha előbb vagy ha később, akkor vagy már nem tud aznap eljönni, vagy aznap már nem tud hazamenni. Tehát számomra például ez is furcsa, hogy egy ilyen óriási változást létre akarnak hozni, és nem volt emberfia, aki pél dául azt modellezze, hogy egy polgár, ha tényleg meg szeretne a törvény előtt jelenni, és miért ne akarna megjelenni, nehogy már a közvetlenség elvét egy pillanatig is vagy egy százaléknyit is rontsuk, még ha van jogi képviselet meg elektronikus eljárás me g írásbeli előkészítés meg mindenféle, de a polgár legalább hadd érezze, hogy odamehet egy bíróságra, és láthatja szemtől szemben azt az embert, aki az ő ügyét el fogja bírálni - lehetetlen, hogy eljusson. A 8. § (5) bekezdésében arról van szó, hogy nem le het közigazgatási bírói tanács tagjává választani, aki ellen fegyelmi eljárás van folyamatban. (12.10) Ezt már a többi jogszabálynál is kifogásoltuk, hogy ez rendkívüli módon ad lehetőséget arra, hogy ne lehessen egy vezetőnek visszaélni azzal, hogy ne választhassanak meg olyan tisztségviselőket a bírói körből, aki esetleg nem a vezetőkkel ért egyet. Handó Tünde tulajdonképpen ennek a fő attrakciót megvalósító személye Magyarországon, mert sorban fegyelmi eljárások indultak olyan bírák ellen, akik valame ly tisztségre pályáztak, vagy mondjuk, a bírói tanácsba szerettek volna bejutni, és nem szoktak egyetérteni a vezetőikkel, mert mondjuk, meg szeretnék követelni a törvényes működést. Ezt a bírósági rendszert is azzal indítani, hogy gyakorlatilag meg lehet akadályozni, hogy olyan bírák is bekerülhessenek ezekbe az ellenőrző szervezetekbe, aki ellen
