Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGALÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2092 esetben sokk al visszásabbá teszi majd a gyakorlatot véleményünk szerint. Ez a különbség az egyes bíróságokon található közigazgatási tanácsok összetételével kapcsolatos. A rendes bírósági rendszerben ezek a tanácsok az adott bíróság döntésétől függően 5 és 11 tag közö tt lehetnek, a közigazgatási bíróságok esetén ez a szám eltérést nem megengedő módon öt fő. Nem nehéz belátni, hogy itt mennyivel nagyobb lesz majd a súlya ennek a két főnek. Ráadásul a közigazgatási felsőbíróság másodelnöke sem lehet ellensúlya az elnökne k, a másodelnököt ugyanis pályázat nélkül nevezi ki a köztársasági elnök, mégpedig az elnök javaslatára. Így gyakorlatilag a másodelnök személye fölött semmiféle szakmai kontrollja nem lesz senkinek, a másodelnök az elnök első számú beosztottja lesz. Vélhe tően a fegyelmet és a politikailag befolyásolható, politikailag elfogadható döntések meghozatalát célozza az a rendelkezés is, amely értelmében a határozott időre kinevezett bíró a kinevezését követő egy éven belül nem járhat el egyesbíróként. Ez a rendelk ezés nyilvánvalóan azt hivatott biztosítani, hogy a közigazgatási bírák elsajátítsák a közigazgatási bíróság szokásait, amelyek a fentebb bemutatott okok miatt várhatóan egyértelműen átpolitizáltak lesznek. A jogállamiság fogalmába - az erről író, gondolko dó tudósok által széles körben elfogadottan - beleértik több más elem mellett a bírói függetlenséget, a jogbiztonságot, a törvények uralmát, a bírák törvényhez kötöttségét, valamint az alapvető emberi jogok elismerését és garantálását. Ezeket azért fontos kiemelni, mert mindegyik sérül a jelen javaslat szerint, és azt gondoljuk, hogy ez nagyon komoly problémákat vet föl. A bírói függetlenség, a bírák törvényhez kötöttségének elve és a jogbiztonság követelménye sérül a bírósági szervezetrendszer és a bírák s zemélyével kapcsolatosan már az előző percekben általam bemutatott politikai befolyás miatt. Azt mondhatjuk, hogy a közigazgatási bírák inkább politikához, mint joghoz kötöttek lesznek sajnos, a politikai befolyás ellen, legalábbis fogalmazhatunk úgy, hogy a javaslat nem nyújt védelmet a bírák számára, sőt a korábban bemutatottak alapján több esetben lehetőséget ad a politika számára arra, hogy csak olyan bírákat válasszon, akik az aktuálpolitikai értékrendnek, a kormány értékrendjének megfelelnek, ahhoz il lenek, de arra is, hogy megregulázza a munkáltatói jogkör költségvetési hatalma útján a bírákat vagy az egész bíróságot akkor, ha nem a politikai akaratnak megfelelően döntenek. Ez pedig önmagában is alapvetően és súlyosan sérti a jogállamiság elvét. Az Al kotmánybíróság több határozatában is megállapította, hogy a közhatalommal rendelkező szervek törvény alá rendeltsége a jogállamiság elengedhetetlen követelménye. Ilyen például az 56/1191esAbhatározat, vagy a 31/2010es, a 29/2011es Abhatározat. Ahogyan az bemutatásra került már általam, a közigazgatási bíróságok ebben a formában a javaslat szerint a politikának és sokkal kevésbé a jognak alárendelt szervként fognak funkcionálni, így önmagában sérti a jogállamiságot az ilyen típusú bírói hatalomgyakorlás , de a közigazgatás joghoz kötöttsége feletti kontrollt sem tudják majd megfelelően ellátni. A törvényhozó, illetve a végrehajtó hatalom bírói ágba történő túlzott beavatkozásának veszélyeire az Alkotmánybíróság már korábban szintén felhívta a figyelmet. A z Alkotmánybíróság gyakorlata szerint ugyanis, és itt idéznék pontosan: az ítélkezési tevékenységbe történő bármely külső beavatkozás sokkal súlyosabb fenyegetést jelent az alkotmányos berendezkedésre, mint a bírói hatalom esetleges túlsúlya. Ez a 17/1994es Abhatározatból való. A politikai befolyásoltság okán sérül a tisztességes eljárás követelménye is. Szintén idéznék: ez ugyanis megköveteli a bíráktól, a bíróságtól, hogy a másik két politikai jellegű hatalmi ággal szemben semleges legyen, és azt is, ho gy csak a törvényeknek legyen alárendelve. Ennek következtében a bíróság nem is lehet olyan kölcsönös meghatározottságban és függésben a többi hatalmi ágtól, amilyenben azok egymás között vannak. Ez a 38/1993as Abhatározatból való. Végezetül fontos megje gyezni, hogy az összes olyan kényes ügy, amely valamilyen szempontból politikailag befolyásolt lehet, fontos az önök számára, hogy azokat befolyásolni tudják vagy egyszerűen kezelni tudják - ilyenek például, mondjuk, a gyülekezési joggal kapcsolatos ügyek, a közbeszerzések felülvizsgálatával kapcsolatos ügyek , azok ezekhez a bíróságokhoz fognak kerülni.
