Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGALÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2091 maradék négy tag közül viszont egyet az Országgyűlés igazságügyért felelős bizottsága, egyet a legfőbb ügyész, egyet a Miniszterelnökséget vezető miniszter, egyet pedig a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke delegál. Ez utóbbi négy t ag delegálása ebben a formában elfogadhatatlan. A személyi ügyekben döntő tanácsban összesen négy nem bíró tag delegálása esetén fennáll a gyanú, hogy lehet politikailag motivált szereplőt delegálni. Ez alapjaiban ássa alá a bírói függetlenség követelményé t és ezzel a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az OKBT személyi tanácsa tesz majd javaslatot ugyanis például a bírói kinevezésekre is. Ahogyan azt később lehet látni ezt követően a javaslatban, a miniszter rendkívül széles, a bírói kinevezésekhez kapcsol ódó jogai mellett - ami egyébként szintén elfogadhatatlan - semmi nem indokolja az OKBT személyi tanácsának ilyen személyekkel történő feltöltését, legalább ennek objektív alapon működő, szakmai szervnek kellett volna lennie. Remélem, hogy változik ez még itt a következő hetekben az Országgyűlés előtt. Ez azonban, tehát a függetlenség és a tisztességes eljáráshoz való jog ilyen összetételben nyilván nem fog megvalósulni. A miniszter előbb említett bírói kinevezéssel kapcsolatos jogai jelentik azonban a legn agyobb veszélyt a jogállamiságra álláspontunk szerint. Szintén veszélyt jelentenek a bírói függetlenségre és a tisztességes eljárásra. Az OKBT személyi tanácsa ugyanis különböző szempontok alapján pontozza majd az azonos álláshelyre jelentkezőket. A pontok 80 százaléka szakmai jellegű pont lesz, 20 százaléka meg, mondjuk úgy, hogy elhivatottsághoz kapcsolódik, amelyet a meghallgatáskor értékelnek. Ha picit megpróbálok megengedőbb lenni, akkor azt mondom, hogy ez a 20 százalék erőteljesen szubjektív pontszám lehet, vagy akár, ha egy kicsit erősebben fogalmazok, azt is mondhatom, hogy gyakorlatilag politikai szempontok is meghatározhatják ezt a 20 százalékot. Ezen pontszámok alapján összeállítanak egy rangsort, amely rangsort felterjesztenek a miniszter elé. A miniszter ezen rangsorhoz semmilyen formában nincs azonban kötve a javaslat szerint. A jelentkezőket meghallgatja, és a rangsort szinte teljesen szabadon módosíthatja, így mást téve az első helyre. (10.40) Ez azért jelentő s, mert a javaslat alapján első helyre rangsorolt személyt kell felterjeszteni bírónak. Tehát abban az esetben, ha valaki a szakmai pontok kevesebb mint felét érte el, tehát a maximum 80 százalékból, mondjuk, 30 százalékot ért el, de megkapja a 20 százalék nyi, szubjektív módon megítélhető pontszámot, akkor 50 százalékot elér - egyébként ez a minimumfeltétele annak, hogy ő kinevezésre kerülhessen, első helyre kerülhessen , tehát a szakmai pontok kevesebb mint felével is dönthet úgy a miniszter, hogy mégis e lső helyre rangsorol valakit. Ez a miniszteri döntés semmihez nincs kötve, semmi nem befolyásolja, egyedül indoklási kötelezettség szerepel ezzel kapcsolatban, azonban ez sem gátolja meg a minisztert a rangsor megváltoztatásában semmilyen módon a javaslat szerint. Így tehát a bírók személyéről való döntés szinte kizárólag a miniszter kezében van, a köztársasági elnök ugyanis nem tagadhatja meg a kinevezést főszabály szerint. Nem ez az egy egyetlen joga azonban a bírákkal szemben a miniszternek. Ő gyakorolja a törvényszék elnökei felett a munkáltatói jogokat, akik pedig a törvényszéken dolgozó bírák felett gyakorolják azt. Így a miniszteri hatalom, bár közvetve, de tulajdonképpen kiterjed az összes bíróra. A miniszter írja ki továbbá a bírósági titkári és fog almazói pályázatokat a tervezet szerint. A bírósági titkárok és fogalmazók kinevezésére a javaslatot a bíróság elnöke teszi meg ugyan a miniszternek, de - mint az előbb elmondtam - fölötte a munkáltatói jogköröket a miniszter gyakorolja, így a kiválasztás objektivitása erőteljesen megkérdőjelezhető. A közigazgatási felsőbíróság jelentős hatalma érvényesül abban is, hogy amennyiben az egyes bíróságok közigazgatási bírói tanácsai személyi tanácsként járnak el, abban az esetben a közigazgatási felsőbíróság eln öke két tagot delegálhat a testületbe, akik ennek a gyűlésén teljes joggal vesznek részt. Ez a megoldás, bár elsőre hasonlónak tűnik a rendes bíróságok szervezetrendszerében megszokottakhoz, mégis van egy nagyon is jelentős különbség, amely ez
