Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2079 érdekében” jelölte meg az Alkotmánybíróság székhelyeként Esztergomot. Esztergom története a magyar államisággal összeforrt, királyi székhelyként működött, s mint i lyen, az igazságszolgáltatásban betöltött szerepe is évezredes múltra tekint vissza. Esztergom városa ugyanakkor a XX. század nagy vesztesei közé tartozik. A trianoni békeszerződés megfosztotta természetes vonzáskörzetétől, Esztergom vármegye északi részét ől és az esztergomi érsekség területének 90 százalékától. A második világháborút követően történelmi jelentősége és egyházi központi múltja miatt a kommunista kormányok folyamatosan büntették, és funkcióit más városokba telepítették. Például a megyei bírós ág Tatabányán van és nem Esztergomban, holott korábban Esztergomban volt a megyei bíróság is. Bízunk abban, hogy ezzel a döntéssel segítjük Esztergom régiós fejlődését, csökkentjük az ország Budapestközpontúságát, és az egykori királyváros magyar állami m űködésben betöltött szerepét is újra megteremtjük. Jómagam megtekintettem azt az épületet, ami a közigazgatási felsőbíróság székhelye lesz, a déli kanonoksoron, egy fantasztikus épület, amelynek felújítási munkálatai megkezdődnek, és bízunk abban, hogy 202 0. január 1ével a közigazgatási felsőbíróságnak méltó helye lesz ebben az épületben. Tisztelt Országgyűlés! Legjobb szakmaitudományos meggyőződésem szerint alkotmányos és közjogi hagyományainkkal és az európai fősodorral egyaránt összhangban lévő, korsze rű törvényjavaslatok kerültek a tisztelt Ház napirendjére. Természetesnek tartom, hogy erről komoly vita alakulhat ki, sőt ki is kell alakulnia. Mindazonáltal az igazságügyi miniszter törekedett a tökéletességre, igyekezett arra, hogy egy olyan anyagot ter jesszen a tisztelt Ház elé, amelyik megfelel az európai normáknak, kiállja a Velencei Bizottság kritikáját, és szolgálja a magyar állam érdekét, Magyarország érdekét. Kérem a tisztelt Háztól ennek elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a korm ánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Kovács Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon! DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képv iselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A mai napon a közigazgatási bíróságokról folytatunk majd vitát, remélem, színvonalas vitát. Ennek alapját megadta a miniszter úr nyitó expozéja, amely történeti ha gyományokra alapítottan, mai divatos szóval benchmarkokkal, külföldi kitekintéssel és a történeti hagyományokkal együtt mondta el, hogy miért is van szükség közigazgatási bíróságokra.Nézzük azt, hogy honnan indultunk valamikor 2010ben! Az Orbánkormány az állam megújítását tűzte maga elé, tekintettel arra, hogy mivel találták akkor szembe magukat az állampolgárok: egy túlbürokratizált, kevésbé hatékony, párhuzamosságokat felmutató állammal. A legtöbb esetben a közigazgatásban érintettek az állampolgárok. H a azt nézzük, ma csak a területi közigazgatásban több mint 20 millió ügy van évente, ezért szükség volt egyfelől a szervezeti rendszer megújítására, másfelől jogalkotási kérdések merültek fel, jogalkotási kérdéseket kellett megoldani. Miniszter úr rendkívü l erőteljes vállalásokat tett kinevezésekor. Egyfelől a büntető törvénykönyv, a büntetőeljárás, másfelől a polgári eljárás megújítását, a közigazgatási bíróságok felállítását, valamint az általános közigazgatási rendtartás és az úgynevezett a „közig Pp.” l étrehozatalát. A mai napon a kiindulási alap a közigazgatási szervezet megújításán kívül, ahol létrejöttek a járási hivatalok, a területi közigazgatási szervek, létrejöttek a kormányablakok, a jogalkotási kérdéseket is megoldottuk az eddigi időszakig, most az utolsó, egyben az egyik legfontosabb jogállami lépés van hátra, hogy létre kell hozni a közigazgatási bíróságokat, amelyeket, mint elhangzott, 1949ben, gyakorlatilag a ’20as hatálybalépéssel, 70 évvel ezelőtt a kommunista diktatúra szüntetett meg.
