Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter
2077 valósul meg. Miniszteriális igazgatási modellben is van példa az elkülönülő igazgatásra: Ausztriában egészen a közelmúltig a közigazgatási bíróság igazgatása a miniszter elnökség feladata volt, Bajorországban pedig ez a belügyminisztérium feladata ma is. Szeretném megjegyezni azt is, hogy az európai országok döntő többségében az igazságügyi miniszterek rendelkeznek az igazságügyi igazgatás valamilyen szélességű hatásköréve l. Fel szeretném hívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat az igazgatási modell kialakítása során megteremti az igazgatásban feladat- és hatáskörrel rendelkezők közötti egyensúlyt. A szereplők párbeszé dre és együttműködésre vannak ítélve, sem a miniszternek, sem a bírói testületeknek, sem pedig a bírósági elnököknek nincs túlhatalma. Valamennyi szereplőnek a közigazgatási bíróságok igazgatásának minden területén van feladata, együttműködniük kell. Magya rország jogtörténeti hagyományaira figyelemmel az új modell alapvető jellemzőinek megállapításakor a javaslatunk az alternatívák alapos és körültekintő mérlegelését követően a miniszteriális igazgatási modellt követi. Az igazságügyi igazgatás közigazgatási bíróságokat érintő feladataiban - hasonlóan más európai országokhoz - a miniszternek meghatározó szerep jut. A miniszter igazgatási jogkörei - az Alkotmánybíróság által megfogalmazott alkotmányossági követelmények szem előtt tartásával, széles körű garanc iák biztosítása mellett - kiterjednek a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezete tekintetében a fejezetet irányító szerv hatásköreinek gyakorlására, a közigazgatási bírói pályázatokkal, bírói és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos fel adatokra, továbbá a közigazgatási bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására. Az osztrák igazságügyi miniszterrel személyesen találkoztam, meg a korábbival is. Mindezek, amiket Magyarországon be vezetünk, Ausztriában egy az egyben így van. A klasszikus miniszteri igazgatási modellt követő országokban a szakirodalom megosztott a bírói önkormányzatok létjogosultságát illetően, azonban a bírói testületek ott is szereppel bírnak a bíróságok igazgatásá ban. A tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat azoknál sokkal szélesebb körben és sokkal jelentősebb hatáskörökkel ruházza fel a bírósági önigazgatási szerveket. A bírói testületek hatásköreit a törvényjavaslat a nemzetközi sztenderdekkel összhangban hatá rozza meg. Alapvetően véleményező, javaslattételi és konzultációs feladatokat látnak el, elsősorban a bírói életpályával, a bírák előmenetelével és a bíróságok működésének garanciális jellegű kérdéseivel - személyi kérdések, ügyelosztási rend meghatározása , költségvetési források biztosítása - összefüggésben. Szeretném itt kiemelni azonban az ügyelosztás rendszerét, tudniillik egy olyan garanciális kérdésről van szó, amelyik alfája és ómegája a bírósági függetlenségnek. Az ügyelosztási rendszerre az igazság ügyi miniszternek semmilyen ráhatása nincs. Az ügyelosztási rendszert, amit meghatároznak, a Bírósági Tanács jogosult a Szolgálati Bíróság előtt megtámadni, amennyiben az ügyelosztási rendszer nem megfelelő. Valamennyi bíró jogosult megtámadni az ügyeloszt ási rendszert, ha olyan ügyet akarnak rábízni vagy elvenni tőle, amelyik nem tartozik a hatáskörébe, illetve a hatáskörébe tartozik. Olyan garanciákat építettünk ki, amelyek - ha szabad így mondanom - modernek, nagyon megfelelnek a jogállamiság követelmény ének, és azt gondolom, hogy európai szinten is példamutatók. Ugyanígy azt mondom, hogy a miniszternek a személyi kérdésekben a döntései rendkívül korlátozottak. Aki elolvassa a törvényjavaslatot, láthatja azt, hogy a transzparencia mellett kell meghoznia a döntését, minden döntése nyilvánosság előtt zajlik a bíróvá válás folyamatában is. A bírói testületek két szinten jönnek létre, van az összbírói értekezlet, a közigazgatási bírói tanács, országos szinten pedig az Országos Közigazgatási Bírói Tanács. Tehát több bírói tanács jön létre az új rendszerben, mint amennyi a jelenlegi rendszerben van. A törvényjavaslat az egyes közigazgatási bíróságok igazgatásában a közigazgatási bírósági elnököknek juttat kiemelt szerepet, például a továbbképzés teljes mértékben az önigazgatás keretében valósul meg, és ezen az adott bíróságok működéséhez szükséges személyi és tárgyi
