Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter
2076 erejénél fogva külön pályázat vagy válogatás nélkül a közigazgatási bírósági szervezet tagjává váljon. Nem mond igazat, aki azt állítja, hogy a jelenlegi bírák közül a kormány vagy az igazságügyi miniszter válogatna. Az igazság ezzel szemben az , hogy kizárólag az érintett bírák, bírósági titkárok és fogalmazók választásán múlik, hogy hivatásukat 2020. január 1. napja után melyik bírósági szervezetben kívánják folytatni. A magam részéről rendszeresen találkozom a közigazgatási bírákkal, a Közigaz gatási Bírák Egyesülete rendszeresen szervez konferenciákat, és folyamatosan beszámoltam a törvényalkotás menetéről, és majdnem biztos vagyok benne, hogy valamennyi bíró át fogja kérni magát az új szervezetbe. Tehát aki bíró, az bíró is marad. Az igazságüg yi miniszternek a nyilatkozatot tett bírákkal kapcsolatban egyetlen és merőben adminisztratív feladata van: a közigazgatási és munkaügyi bíróságon ítélkező bírót arra a közigazgatási törvényszékre kell beosztania, amelynek a közigazgatási bíróságokról szól ó törvény szerinti illetékességi területe magában foglalja a bíró álláshelye szerinti bíróság illetékességi területét. A Fővárosi Törvényszék bírái választhatnak, hogy melyik közigazgatási törvényszékre kívánnak átkerülni, a Kúria Közigazgatási és Munkaügy i Kollégiumának tagjai pedig azt is eldönthetik, hogy a közigazgatási felsőbíróságra vagy valamely közigazgatási törvényszékre kívánnak átkerülni. Az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy a nyilatkozattételre jogosult bírót a köz igazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének napjától, beosztásától függően a rendes bírósági szervezetben vagy a közigazgatási bírósági szervezetben a korábbi bírói javadalmazása illeti meg, kivéve, ha magasabb javadalmazásra lenne jogosult. To vábbá a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépését megelőző napon tanácselnöki megbízatással rendelkező bírót a törvény hatálybalépésének napjától mindkét bírósági szervezetben pályázat nélkül tanácselnökké kell kinevezni. Figyelemmel arra, h ogy a bírósági vezetők létszáma a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnése miatt csökkenni fog, az elnökök és helyetteseik, valamint a kollégiumvezetők és helyetteseik megbízatása megszűnik ugyan, azonban korábbi bírósági vezetői megbízatásuknak meg felelő javadalmazása illeti meg őket az eredeti megbízatásuk lejártának időpontjáig. Ez a szabályozás pedig megfelel még a strasbourgi követelményeknek is. Az előbbiekben kifejtettek tehát messzemenőkig biztosítják, ismétlem, hogy aki bíró, bíró maradjon, és szabad akaratából, azonos feltételek választásának lehetősége mellett dönthessen arról, melyik bírósági szervezetben kívánja ítélkezési tevékenységét folytatni. Ezt a szabályozást nemcsak a kormány, hanem a Szakértői Bizottság és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete egyaránt megfelelőnek tartja. Mindenképpen szólnom kell a közigazgatási bíróságok igazgatásáról is. Az Alaptörvény 25. cikke alapján biztos, hogy a közigazgatási bíróságok igazgatásának központi feladatait nem az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi, és bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában. Mindebből pedig az következik, hogy a közigazgatási bíróságok igazgatására egy olyan önálló modellt kell kialakítani, amelyben bírói testületek is közreműködnek. A bírósá gok központi igazgatásának három lehetséges modelljéből ez az alaptörvényi rendelkezés kettőt lényegében kizár. Az önálló bírósági hivatali modellel kapcsolatban ez a döntése kifejezett, különben az alkotmányozó nem vonta volna ki a közigazgatási bíróságok at az Országos Bírósági Hivatal elnökének igazgatási hatásköre alól. A teljes bírói önigazgatáson alapuló modell kizártságára pedig abból tudunk következtetni, hogy a bírói önkormányzati szervek közreműködéséről rendelkezik az Alaptörvény, nem pedig arról, hogy ezek a testületek önállóan igazgatnák a bíróságokat. Európa több országában elkülönül, mint említettem, a rendes és a közigazgatási bíróságok igazgatása. A latin, államtanácsi modell esetében a kormány meghatározó szerepet játszik a bírósági szerveze t igazgatását illetően. Lengyelországban a közigazgatási bíróságok teljes önigazgatása
