Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter
2075 a bírák jogállásáról szóló törvény szabályoz. Így a közigazgatási bíróra is mindazok az alapelvek és tételes szabályok vonatkoznak, amelyeket más törvény szabályoz, és amelyektől a tárgyalt törvényjavasla t sem tér el. Ennek megfelelően a közigazgatási bíróra is áll az a függetlenségét kiegyensúlyozó elv, hogy az ítélkező tevékenységét egy szervezet tagjaként folytatja. Ez a kiegyensúlyozó szerep abban nyilvánul meg, hogy a bíró egy többszintű szervezetben ítélkezik, a törvények által meghatározott esetekben a társasbíráskodás keretei között jár el, és a törvények által meghatározott döntésfelülvizsgálati rendszernek alávetve határoz. További alapelvi jelentőségű elemi, hogy a bíró szolgálatot teljesít, aza z az állam igazságszolgáltatási közfeladatát látja el, ítélkező tevékenységével lényegében magas szintű közszolgáltatást nyújt. A közigazgatási bíróságok bíráit ennek megfelelően a köztársasági elnök nevezi ki azon cselekvőképes, jogász végzettségű magyar állampolgárok közül, akik a feltételeknek megfelelnek. Nincs különbség a közigazgatási bíráskodásban sem a javadalmazásban, sem a bírói függetlenség tételes jogi garanciáiban, és a megbízatás megszűnésének feltételeiben sem. A közigazgatási bíróságokról sz óló törvényjavaslat csak a közigazgatási bíráskodás sajátosságai által indokolt körben állapít meg eltérő, kiegészítő rendelkezéseket, illetve többletkövetelményeket. Ezeknek azonban minden esetben közigazgatási ismeretek megléte, illetve megszerzése, ezen keresztül pedig a közigazgatási bíráskodás színvonalának növelése a célja. 122 éve, a közigazgatási bíróságról szóló törvény 1896os képviselőházi vitájában Hieronymi Károly kifejtette: ,,Ha elismerjük azt, hogy szükségesek közigazgatási ismeretek a bírós ág tagjainál, akkor nem vehetjük az elsőfokú bíróság tagjait máshonnan, mint csak a közigazgatási tisztviselői karból, mert csak a közigazgatási tisztviselői kar van abban a helyzetben, hogy a közigazgatási kérdéseket gyakorlatilag az életből megismerje.” Ugyanakkor azt is hozzátette: ,,Természetes, hogy a mostani közigazgatási tisztviselői kar legjobb elemeit fognók a közigazgatási bírói állásra alkalmazni. Hiszie valaki, aki viszonyainkat ismeri, hogy azokat a hézagokat, amelyeket ezáltal tisztviselői ka runkban okoznánk, pótolni tudnók?!" Látható tehát, hogy a magyar közigazgatási bíráskodás történetének egyik meghatározó kérdése a közigazgatási ismeretek biztosítása. A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat azonban nem osztja a bírói kar összet ételére vonatkozó, előbb idézett álláspontot. Sőt, a magyar királyi közigazgatási bíróságról szóló törvénycikk 5. §ával ellentétben nem határozza meg a bírói és a közigazgatási gyakorlattal rendelkezők aranyát is, mint ahogy számos országban erre van péld a. Ehelyett az esélyegyenlőséget teremti meg a bírósági és nem bírósági pályázók között. Nemcsak az én meggyőződésem, hanem a Szakértői Bizottság álláspontja is egyöntetű volt ugyanis abban, hogy a közigazgatási tapasztalat a közigazgatási bíráskodás során nemhogy hátrány nem jelent, hanem kifejezetten alkalmas az ítélkezés színvonalának emelésére. Ennek megfelelően - hasonlóan a német szabályozáshoz - indokolt a jelenleginél sokkal szélesebb körben biztosítani, hogy a közigazgatási bírák - hangsúlyozottan: csak kérelmükre - más állami szervnél úgynevezett beosztott bíróként közigazgatási tapasztalatot szerezhessenek. (9.20) Jelzem, az Igazságügyi Minisztériumban is vannak jelenleg is beosztott bírák. Amennyire fontos a közigazgatási ismeret, tapasztalat a közigazgatási bíráskodásban, legalább annyira érték a bírói tapasztalat is. Ki kell emelnem, hogy mindenki, aki közigazgatási perben ítélkezik, átvételre kerül az új bírósági szervezetbe. Senki nem veszíti el a bírói pozícióját. Az átmeneti szabályokról sz óló törvényjavaslat ezért biztosítja, hogy minden közigazgatási perben ítélkező bíró, valamennyi, a közigazgatási és munkaügyi ügyszakban szolgálatot teljesítő bírósági titkár és joggyakorlati idejének legalább a felét kitöltött bírósági fogalmazó kérelmér e a törvény
