Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter
2074 felkérésemet a kodifikációt előkészítő szakértői bizottságban való részvételre, mint Kiss György aka démikus vagy Stipta István jogtörténész professzor, a téma kiváló szakértője. Rajtuk kívül is egytől egyig olyan emberek vállaltak szerepet ebben a bizottságban, akik nem volnának hajlandók kockára tenni szakmai és emberi hitelességüket azzal, hogy elvakul t módon, pártszempontokat kiszolgálva dolgozzanak. Felerészben tudományos, felerészben pedig bírák képviselőiből állt az általam létrehozott tudományos bizottság. Az azért meglep, hogy annak ellenére, a szakértői bizottság névsorát azonnal nyilvánosságra h oztuk, hányszor kaptam közérdekű adatot, hogy kik a bizottság tagjai. Minden egyes alkalommal azt válaszoltam, hogy változatlan, és jelen van első naptól kezdve azok névsora, akikkel együtt dolgozom. Külön is meg kell említenem Hajnal Péter kúriai tanácsel nököt, aki a Közigazgatási Bírák Egyesületének elnökeként és Ferka Kálmán kúriai tanácselnököt, aki az egyesület elnökségi tagjaként vett részt a szakértői bizottság munkájában. Nemzetközi konferenciákat tartottunk, többek között: „A végrehajtó hatalom alk otmányos felelőssége és a bírói hatalom aktuális kihívásai a XXI. században”. Mindezt csak azért mondtam és azért akartam jelezni, hogy ennek a törvényjavaslatnak az előkészítését óriási munka előzte meg, és akik részt vettek benne, kiváló szakértők, bírók , egyetemi hátterű emberek. Az Országgyűlés előtt levő két törvényjavaslattal kapcsolatban pedig kikértem a Velencei Bizottság véleményét is annak érdekében, hogy azt a törvénytervezet 2020. évi hatálybalépése előtt megfontolhassuk. Nyugodt szívvel állok a testület esetleges kritikái elébe, hisz a tervezet megalkotásának széles körű nemzetközi jogi összehasonlítását végeztük, és a legjobb gyakorlatok átvételére törekedtünk. Ennek fényében el tudjuk oszlatni azt az aggályt is szerintem, miszerint káros, de l egalábbis felesleges külön bíróságot létrehozni, mert a közigazgatási jogvitákat a rendes bíróságoknak kellene eldönteniük. A példák ugyanis azt mutatják, hogy az Európai Unió tagállamainak többségében külön bíróságok ítélkeznek ezekben az ügyekben. Tiszte lt Ház! Engedjék meg, hogy a következőkben tárgyalt törvényjavaslatok legfontosabb elemeiről szóljak! A bíró igazságszolgáltatásban betöltött szerepének jelentőségét kiválóan megvilágítja anyanyelvünk azzal, hogy szemben számos európai nyelvvel, a bíróság szavunkat éppen az ítélkező tevékenységet végző személy megnevezéséből képezi. Ezzel a kitüntetett figyelemmel tekintsük át elsőként az új közigazgatási bírósági szervezet bíráira vonatkozó szabályokat! Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerit a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem fo lytathatnak politikai tevékenységet. E rendelkezések jelentőségét és garanciális jellegét nem lehet túlbecsülni, hiszen a bírói jogállás legfontosabb elemeit határozzák meg, amelyek a bírói függetlenség kimondása mellett azok alkotmányos biztosítékait is t ételezik. A bírói függetlenség pedig - ahogyan azt hosszú ideje hangoztatom és legutóbb e falak között az Alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslat tárgyalásakor is kifejtettem - a demokrácia állócsillaga, önmagában is kiemelt alkotmányos alapelv és érték. Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy az idézett alaptörvényi tétel értelmében a bírói jogállás egységes: nem tesz és jogállamban nem is tehet különbséget rendes bírósági bíró és közigazgatási bíró között. A szakértői bizottságban számos kérdé sben élénk vita folyt, azonban a bírói jogállás egységességét ott is a legszélesebb konszenzus övezte. A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat ezért garanciális rendelkezésként tételesen is, alapelvi éllel rögzíti, hogy a közigazgatási bíró az e gységes bírói kar tagja. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a rendes bíróságok bírái és a közigazgatási bírák között nincs különbség - sem függetlenségük és azok garanciái tekintetében , hanem azt is, hogy a bírói jogállásra alapvetően egységes szabályrendszer vonatkozik, amelyet az Alaptörvényen túl elsősorban
