Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter
2073 A polgári perrendtartás kidolgozásával egyidejűleg megkerülhetetlen kérdés volt az is, hogy miként szabályozz uk a közigazgatási pereket. 2014. június 30án kaptam kézhez a polgári perrendtartás reformjához kapcsolódó szakértői anyagot, amit a Németh János professzor úr által vezetett szakértői munkacsoport készített. Ebben az anyagban már megjelenik az a legitim, eldöntendő kérdés, hogy vajon kelle a polgári perrendtől elkülönült közigazgatási perrendtartás és ehhez kapcsolódó független, önálló közigazgatási bírósági szervezet. A szakértői anyag az igazságügyi miniszterre, illetve a kormányra bízta e kérdés eldön tését. A téma iránti több mint 30 éves személyes és tudományos elkötelezettségem során mindig ugyanazt az álláspontot képviseltem; nevezetesen, hogy vissza kell állítani a közigazgatási bíráskodás becsületét, továbbá a nemzetközi példák és az összehasonlít ó jog eredményét is figyelembe véve, vissza kell állítani a közigazgatási bírósági rendszer önállóságát. Már az előző kormányzati ciklus kezdetétől fogva igazságügyi miniszterként minden, a közigazgatási bíráskodást érintő nyilatkozatomban egyértelműen fog almaztam, így nem érhet az a vád, hogy valamiféle aktuális politikai sugallat hatására került ez a törvényjavaslat a tisztelt Ház elé. A két mai törvényjavaslat közvetlen előzménye a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény elfogadása volt , ami Magyarország történetében első alkalommal határozta meg a közigazgatási bíráskodás hatáskörét, az úgynevezett generálklauzulával, vagyis a közigazgatási jogvita fogalmának bevezetésével. Ez önmagában is óriási fegyvertény volt, hiszen így ma már a kö zigazgatás valamennyi joghatást kiváltó cselekménye megtámadható a bíróság előtt. Érthetetlen volt számomra, és most sem értem, hogy a tisztelt ellenzéki képviselők ezt a maga nemében kiemelkedő törvényt akkor miért nem szavazták meg. Pedig a közigazgatási perrend nemzetközi viszonylatban is nagyon előremutató megoldásokat tartalmaz. Hozzá kell tennem, hogy a közigazgatási bíráskodás autonómiáját már akkor meg akartuk teremteni, de nem kaptuk meg a szükséges támogatást. A 2018as parlamenti választások ered ménye azonban lehetővé teszi, hogy az elkezdett munkát befejezzük, és megteremtsük a rendes bíróságoktól szervezetileg elkülönült, önálló közigazgatási bírósági rendszert. Tudom, hogy a tisztelt Ház tagjai között vannak, akik a jelen törvényjavaslatot elev e gyanakvással fogadják. Az én feladatom most az, hogy igyekezzem eloszlatni a félelmeiket, még akkor is, ha biztos vagyok benne, hogy erre kevés az esélyem. Gyakran éri a kormányt és az igazságügyi kormányzatot a múltba révedés vádja. Úgy gondolom, hogy a múltat nem önmagáért kell tisztelni, hanem vissza kell nyúlnunk olyan nemes hagyományainkhoz, amelyek a jövőbe mutatnak, és amelyek a jövő számára is hordoznak üzenetet. Felhívnám a figyelmüket arra, hogy a közigazgatási bíráskodást a kommunista rezsim sz üntette meg 1949ben. A totalitárius berendezkedés, az úgynevezett népi demokrácia ugyanis nem tűrhette független, jogállamot védő intézmények létét. A közigazgatási bíróságok ugyanakkor Európa nagy részében ma is virágzó intézmények. A mostani törvényjava slatok célja tehát visszatérni az európai fősodorba, visszatérni az 1896ban elfogadott törvényünkben kifejezett törekvésekhez. Az önálló közigazgatási bíráskodás tudományos megalapozása nem új keletű hazánkban. Tudományos pályám elején, még a nyolcvanas é vekben kezdtem el foglalkozni a témával, amikor először felmerülhetett az államigazgatásnak a jog uralma alá rendelése. Olyan nagyságoktól tanulhattam erről, mint Kilényi Géza vagy Rácz Attila, akik tudományos elkötelezettségéhez kétség nem férhet, ők mind ketten az elkülönült, önálló közigazgatási bíráskodás megteremtését szorgalmazták. (9.10) A közigazgatási bíráskodásról szóló kandidátusi értekezésem megírása során olyan szellemi kútfőket fedezhettem fel újra, mint Boér Elek, idősebb Martonyi János vagy Szabó József, akik több nyelven voltak naprakészek a közigazgatási bíráskodás nemzetközi irodalmából és gyakorlatából. De engedjék meg, hogy a múlt után beszéljünk a jelenről és arról, hogy hogyan született meg a jelenleg önök előtt fekvő két törvé nyjavaslat. Kiemelkedő tudású és hitelességű jogászok dolgoztak az önök előtt fekvő törvényjavaslatokon. Büszke vagyok arra, hogy olyan tudósok fogadták el
