Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - Egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1931 Három része van ennek a törvényjavaslatnak. Nem akarom elismételn i, amit az előterjesztő elmondott. Az első a Kossuthdíjról és a Széchenyidíjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása abból a célból, hogy a Széchenyidíjas tudósok - amennyiben betöltötték 65. életévüket - is havi rendszeres juttatást kapjanak tudomán yos, alkotói munkásságuk és kiválóságuk megbecsüléseként. Ezt frakciónk támogatja, és remélem, hogy majd a tisztelt Házban is minél többen megszavazzák, hiszen véleményem szerint vagy frakciónk véleménye szerint időszerű és méltányos, hogy ők is kapjanak i lyen életjáradékot a művészeti járadékhoz hasonlóan. (12.50) A törvényjavaslat második része a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, röviden szakképzési törvény módosításait jelenti, amelynek gerincét a kancelláriarendszer szakképzési centrum okban történő bevezetése indokolja. Egyfelől a felsőoktatásban, ahogy hallottuk Rétvári Bence államtitkár úrtól is, sikeres a kancelláriarendszer; szükség van a szakképzési centrumokban is egy olyan gazdasági vezetőre, nem egy gazdasági igazgatóra, hanem inkább egy menedzserszemléletű vezetőre, aki az intézmények felelős, átlátható és professzionális gazdálkodását valósítja meg, de véleményem szerint nemcsak hogy ezt megvalósítja, hanem a gazdasági élet szereplőivel is tartja a kapcsolatot, a gazdasági kör nyezetet is figyeli, és ahogy a szakképzés egy rugalmas rendszer - duális képzés van benne, ösztöndíj van benne , a cégekkel való kapcsolatrendszer egyre inkább bővül, ágazati képzőközpontok jönnek létre, ezt tudja, mondjuk úgy, hogy menedzselni. Emellett természetesen ebben a részben fontos módosítás az is, hogy szélesebb körben teszi lehetővé a felsőoktatási intézmények, egyetemek, főiskolák által fenntartott szakképző iskolák államilag támogatott iskolarendszerű szakképzésben való részvételét. Sőt, beve zeti a digitális kompetenciák zárt rendszerű elektronikus távoktatását is, megerősíti a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési centrumokkal kapcsolatos fenntartói jogosítványait, és megszünteti a nem állami fenntartókat érintő, általuk s zakképző iskolákban folytatott felnőttképzés létszámbeli korlátait. Hadd tegyek itt egy zárójelet ennél a mozzanatnál, hiszen a felnőttoktatásban itt a módosítás alapján látjuk, hogy újrapozicionálásáról, hatékonyabbá tételéről is szó van, és ennek a szabá lyozása megtörténik itt. A harmadik rész, ahogy miniszter úrtól is hallottuk, a központi költségvetés által finanszírozott kutatóhelyeken, köztük az egyetemeken létrehozott szellemi alkotások hozzáférését elősegítő törvénymódosításokból áll, ami az innovác iót elősegíti, a tulajdonba adást elősegíti, s egyáltalán az, hogy egy rugalmas rendszerben ezek érvényesülhessenek. Tisztelt Ház! Röviden még szeretnék szólni erről a három részről, talán az első részben a javaslat elfogadásának szükségességéről, ahogy én látom és a szakmai alapok is. Miniszter úr szólt arról, hogy a Széchenyidíjas tudósoknál a folyósításban az Akadémia vállalt szerepet, és ennek a forráskerete is megvan, több mint 5 millió forint értékben, illetve megvan a juttatás fedezete is. Azt gondo lom, hogy a kiemelkedő szellemi teljesítmények viszik előre és teszik a XXI. századi kihívásokra megfelelően reagálni képessé hazánkat, adnak lendületet a gazdaságnak, és kibontakoztatják az emberi élet szépségét adó művészeteket is. Tehát itt a kettőt egy ütt isszuk. Éppen ezért kerülnek minden évben átadásra a Kossuth- és Széchenyidíjak azoknak a személyeknek, akik kiemelkedőt tudtak alkotni művészeti vagy tudományos munkásságuk során. Azt gondolom, hogy ebben a vonatkozásban a javaslat előterjesztés szer inti feladatellátásával kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével előzetes egyeztetésre került sor, s ezt az egyeztetést tükrözi a javasolt szabályozási mód. Hadd említsem még meg a második elemét. Itt elsősorban a kancellá ri rendszerről szeretnék néhány dolgot elmondani. Ahogy én a törvényjavaslatból látom, a szakképzési centrumoknak a kancellárok nem simán gazdasági vezetői lesznek, ahogy az előbb említettem, hanem olyan menedzserszemléletű felső vezetők, akik mellérendelő viszonyban vannak a főigazgatóknál, mert 2015ben, ahogy a szakképzési centrumok megalakultak, 44 ilyen az országban, ott a főigazgatók
