Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1925 jelentkezők száma a felvettek számához. Itt ugyanazt a 7778 százalékot találjuk szinte minden évben. Tehát lehet sokféle számmal machinálni, bűvészkedni. Nyilvánvalóan az egy adottság, hogyha csak megnézem pár év es távon 2015 óta, hogy akkor mennyi volt a fiatalok aránya, a 1535 éves korosztály a teljes népességen belül. Ez 26 százalék volt 2015ben, most 24,8 százalék, tehát jóval csökkent az érintett korosztály száma, a 1535 éves korosztály mértéke a társadalm on belül. Nyilván ezzel arányosan csökken a felvételire jelentkezők száma, a felvettek száma és az állami ösztöndíjasok száma. Ez a 7778 százalék viszont állandó, az állami ösztöndíjas képzésre felvettek száma körülbelül ugyanúgy alakul a felvételizőkön b elül. Ami változást látnak ebben, az a sajnálatos demográfiai változás, de azt nyilván nem lehet egyik évről a másikra megváltoztatni. Itt azért pozitív elmozdulás szintén látható, hiszen 200 szülőnek 2010ben 115 gyereke született, most 200 szülőnek már k özel 150 gyereke születik, tehát itt érezhető az előrelépés. De ennek az esetleges kevésbé negatív vagy pozitív változásai legkorábban csak 18 év múlva fognak megjelenni a felsőoktatás keretei között. Tisztelt Arató Képviselő Úr! Önnek mondanám, hogy a rek toroknak korábban is volt lehetőségük a kancelláriameghallgatásokon részt venni, ott az egyetem érdekeiért fellépni. Eléggé lenézően beszélt ön a rektorokról, hogy nem tudják képviselni az egyetem érdekeit. Szerintem egy ambiciózus rektor ezt meg tudja ten ni, eddig is meg tudta tenni, hiszen meghívottként részt vehetett ezeken a meghallgatásokon, most pedig már a törvény is biztosítja számára a részvétel lehetőségét. Többen érintették a különböző eljárásokat, például a fellebbezési eljárást. Egyrészről az ú j rendszer abban is segítségére volt a hallgatóknak vagy hallgatójelölteknek, hogy az Oktatási Hivatal már önmagában saját hatáskörben is a jogorvoslati kérelmek felét tudta kezelni. Másrészről pedig szeretnék mindenkit megnyugtatni - az LMPből is érkezet t erre kérdés és más frakció részéről is , hogy az ítélkezési szünetben, a törvénykezési szünetben - így hívjuk eredetileg, törvényhozás zajlik a parlamentben, törvénykezés a bíróságon , tehát a törvénykezési szünetben is el kell bírálni ezeket a kérések et. Itt nem lehet különösebben sokra számítani, de azokat mindenképpen el kell bírálni, hogy még a szeptemberi beiratkozások előtt ezekben döntés szülessen. Szintén az Oktatási Hivatalt érintette több felszólalás annak kapcsán, hogy a közösségi felsőoktatá si képzési központok vizsgálatánál miért nem kell a MABnak közreműködni. Megpróbálom ezt önöknek érthetően elmagyarázni. A közösségi felsőoktatási képzési központok nem új képzést hoznak létre, hanem már meglevő egyetemi székhelyeken működő, akkreditált, minden irányból megvizsgált képzéseket kihelyezett helyszínen valósítanak meg, és ott a közösségi felsőoktatási képzési központ csak a helyszínt biztosítja ehhez, az épületet és a szervezést, de a tudományos tartalmat, hogy ez valóban megfelele a tudomány os igényesség elvárásainak, már korábban, amikor az anyaintézmény képzését vizsgálták, akkor megvizsgálták. Ezért ha a MAB ezt megvizsgálná újra, akkor igazából ugyanazt a tartalmat egy másik irányítószámon vizsgálná meg, de ugyanazokkal az oktatókkal, ugy anazokkal a tananyagokkal, ugyanazokkal a követelményekkel. Éppen ezért, mivel csak az infrastruktúra állapotát kell megvizsgálni, nincs szükség egy tudományos testületnek, a MABnak a vizsgálatára, hanem az Oktatási Hivatalnak is ez a fajta formai vizsgál ata megvalósulhat, hiszen ugyanaz a képzés valósul meg, csak egy másik helyszínen, pontosan azért, hogy közelebb kerüljön a fiatalokhoz a felsőoktatás, ne kelljen utaznia valakinek ahhoz, hogy diplomát tudjon szerezni. Másrészről pedig a piacképes és olyan képzések, amelyekre nagy igény van, minél közelebb legyenek a hallgatójelöltekhez, ez volt a célunk. Ennél a pontnál reagálnék egy másik felvetésre is. Talán Mellár Tamás mondta, hogy mikor bírálta felül a MAB döntését a kormányzat. Azokban az esetekben, alapképzések esetében, amikor a gazdasági racionalitás, tehát a környékbeli munkáltatók igénye igényelte, hogy az a képzés megvalósuljon, szükség volt rá, hiszen azokra a képzett emberekre szükség volt a munkáltatóknál, cégeknél, intézményeknél azon a föld rajzi területen. Később természetesen minden hiányosságot
