Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1926 pótoltak ezek a képzések, de egy év is versenyképességi szempontból kiesést jelentett volna. Tartalmi alapból azért a korábbi időszakban, ha megnézi a számokat, 2010 előtt sokkal több módosítás volt . Mi azokra korlátoztuk ezt, amikor a munkáltatók igénye azt követelte meg, hogy bizonyos alapképzési szakokat indítsunk el. (12.30) Köszönöm szépen a Jobbik hozzászólásait. Sok mindent érintett főleg Farkas képviselő ú r, ami nem tartozik talán ennek a törvényjavaslatnak a tárgyához. Ezt interpellációkban, kérdésekben kiveséztük, és attól tartok, még fogjuk is érinteni. Az viszont kérdés, hogy ön azt mondta, hogy a hallgatók jó része dolgozik is az egyetem mellett. Mi it t Palkovics miniszter úrral egymásra néztünk, hogy mi is dolgoztunk az egyetem mellett egyébként, én másodévtől folyamatosan. Lehet, hogy ön is. Nem tartom én ezt feltétlenül rossznak. Én az egyetemi tanulmányaimhoz is tudtam használni, a hozzáállásomat is megváltoztatta sok mindenhez, hatékonyabbá is tette az időbeosztásomat. Tehát bizonyos tekintetben segítség is volt. Nyilván, akik nagyon rossz szociális körülmények között vannak, azoknak segítséget kell nyújtani. Ez egy ettől független kérdés, és alapté tel számunkra is. Ezért fontos, hogy a cigány származású egyetemisták száma a duplájára nőtt, ezért fontos, hogy a hátrányos helyzetű hallgatók száma nőtt, ezért fontos, hogy azok az édesanyák most már nagyobb léptékben tudnak bekapcsolódni a felsőoktatásb a és szereznek diplomát, akiknek már gyerekük van. Tehát azok száma, aránya nőtt a felsőoktatáson belül, akik nehézséggel küzdenek valamilyen élethelyzet miatt. Úgyhogy itt az esélyteremtő és méltányossági funkciója szerintem a mostani rendszernek jobban m egvan, a szociális támogatások növekedésével a következő időszakban nyilván ez még inkább meglesz. De azt, hogy valaki dolgozik az egyetem mellett, ne tartsuk ördögtől való dolognak! A diplomások aránya és száma. Az igazság kedvéért engedjék meg, hogy elmo ndjam önöknek, az elmúlt 810 évben folyamatosan nőtt, 17 százalékról 20,5 százalékra emelkedett Magyarországon a felsőfokú végzettségűek aránya. Az is fontos, hogy a felsőoktatásra jóval többet fordítunk. 2010 és 2019 között 46,1 százalékkal nőtt a költsé gvetésben a felsőoktatásra, a hallgatók képzésére fordított összeg. Ennek jó része arra a 27 százalékos béremelésre ment, amivel szintén a nagyobb anyagi megbecsülést is meg tudtuk erősíteni az egyetemeken. Önök itt a kancellári rendszerre általában inkább negatívumot mondtak; voltak páran, akik méltányosabb véleményt alkottak. De azért a kancellári rendszernek is köszönhetjük azt, hogy nagyobb az egyetemek stabilitása. A 13,3 milliárdos kintlevőség, adósság, pontosabban tartozás és adósság helyett most már csak 3,3 milliárd ez az összeg. 13 milliárdos adósság helyett 3 milliárdos. A pénztartalék esetében pedig még nagyobb a pozitív változás, ott 64 milliárdos pénztartalék helyet már 289 milliárdos pénztartaléka van az egyetemnek. Ezt nem érhettük volna akko r el, ha nincsenek kancellárok. Önök is fontosnak tartják az egyetemek pénzügyi stabilitását, bízom benne. Semmilyen más mód nem volt, ami ezt elősegítette volna korábban. A kancellárok ezt meg tudták tenni, és nekik számszerűsíthető az eredményük. Önök ki csit képzelt dolgokról beszélnek, meg adott esetben előforduló személyes konfliktusokról, amelyek nyilván egy gazdasági főigazgató és egy rektor között is máskor előfordulhatnak, de a kancellárrendszer bizonyított, pontosan ezekkel a számokkal. Emlékezhetü nk, hogy akkor, amikor egy korábbi időszak volt, vessék ezt önök is magukban össze a korábbi időszakkal, azért szolgáltae az egyetemek autonómiájának kiteljesedését, hogy PPP konstrukciókkal adósították el a felsőoktatási intézményeinket tengerszámra. Miu tán ezt ennek a kormánynak kellett kiváltani, 2016ban 12 PPP projektet 29 milliárd forint értékben, ami további 14 milliárd forintos megtakarítást eredményezett, ’17ben 5 milliárd forint értékben, ’18ban további 2 milliárd forint értékben. Nem lehet, ho gy inkább ez a fajta eladósodás és PPP konstrukciókkal való agyonnyomás az, ami az egyetemek szabadságát igazán korlátozta? Azt pedig szeretném mindenképpen definitíve is rögzíteni itt a vita végén, hogy semmifajta korlátozásra nem kerül sor természetesen az akadémiai és tudományos szabadság tekintetében. Csak
