Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1924 tud felkészíteni egy diákot a köznevelés rendszere, akkor az a lehetőségük marad, hogy különórákra vagy nyelvkurzusokra fognak járni. Tudjuk nagyon jól, hogy ezt pedig azok engedhetik meg maguknak, akiknél olyan a csalá di háttér. Innentől kezdve pedig egy nagyon komoly diszkriminációs tényező lép be ebbe a rendszerbe, azok fognak tudni felsőoktatási intézménybe menni, akiknél a családi háttér lehetővé teszi ezen különórák és nyelvkurzusok igénybevételét, azok előtt pedig , akik szegényebb sorsú családokból származnak, bezárul az egyetem kapuja. Ez tehát egy nagyon komoly probléma, és a felszólalásom elején jelzett tendenciákat, miszerint egyre kevesebben jutnak be a felsőoktatási intézményekbe, csak erősíteni fogja. Ezért arra kérem ily módon is államtitkár urat és a kormány jelen lévő tagjait, hogy gondolják újra a 2020as bevezetését ennek a rendszernek, halasszák el. Mi alapvetően egyetértünk azzal, hogy majd legyen egy ilyen feltétel, a nyelvtudás sok szempontból fontos , de nem 2020ban bevezetendő ez a kérdés. Az egy korai időpont, és több tízezer fiatalt zárna ki az egyetemekből és a főiskolákból. Összefoglalóan: elsősorban a hallgatói normatíva emelése, ezáltal a tanulmányi ösztöndíjak emelése miatt támogatjuk ezt a j avaslatot. Kérem a kormányt, hogy az általam felvetett kérdésekre is majd reagáljon, és mind az ösztöndíjak, mind a doktori képzés, mind pedig a nyelvvizsga 2020as kötelezővé tétele kapcsán tegyék meg azokat az intézkedéseket, ami a fiataloknak fontos len ne, ugyanis minden értelemben fontos, hogy a fiataloknak gesztusokat tegyünk, érzékeltessük velük, hogy fontosak az ország és a kormány számára, hisz tudjuk nagyon jól, hogy mindenáron itthon kell tartanunk a fiataljainkat, és ehhez szükségesek ezek a lépé sek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni az adott napirend keretében. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt n em látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem Rétvári Bence államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Rétvári Bence: Igen.) Államtitkár úr, öné a szó. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszö nöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönöm szépen képviselőtársaim hozzászólásait. Többféle módot láthattunk a hozzászólásokra, volt, aki valóban a törvénymódosítás szövegéből indult ki és ott próbálta megtenni azt, amit támogathatónak tart. Nyilv án nem nehéz a hallgatói normatíva 40 százalékos emelését megtalálni benne, vagy a doktoranduszi létszám radikális emelését, és ezeket szerintem ellenzékből is könnyű támogatni. Másoknál pedig azt láttam - Arató képviselő úrnak címezném leginkább , hogy k eresett mindenképpen valami olyasmit, amivel bele tud kötni a javaslatba, és valami más téma miatti, inkább azt mondanám, hogy politikai ellenszenvét erre a törvényjavaslatra is rávetíti, és teljesen mindegy, hogy mi van beleírva, mivel versenyben van a DK , hogy ki a legnagyobb ellenálló a magyar ellenzéki pártok közül, és ők szeretnének mindenképpen elsők lenni, ezért próbálnak indokot találni arra, hogy miért ne támogassák az ösztöndíjak vagy a hallgatói normatíva emelését és a doktoranduszlétszám emelésé t. És vannak a billegők, mint Hiller képviselő úr, aki egy későbbi feltételtől tette függővé, hogy ezt megteszi vagy sem. Láthatólag egy rutinos politikus, aki igyekszik minden eshetőségre fölkészülni. Ennyit az általános hozzáállásról. Pár konkrétumra is reagálnék, amit felvetettek képviselőtársaim: hallgatói létszámok, meg általában a fiatalok létszáma. Egyrészről azt örömtelien el tudom önöknek mondani, hogy az államilag finanszírozott képzésre felvettek száma a tavalyi évről az idei évre vonatkozóan ére zhetően nőtt. 59 373 volt 2017ben, az idén, 2018ban pedig 62 034. Itt érezhető az előrelépés és az emelkedés. Sokféle számról lehet beszélni, de talán az a legbeszédesebb, hogy az állami képzésre felvettek aránya - de nézhetnénk a többi jelentkezőnél is - hogyan viszonyul a felvettekhez, tehát a
