Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 12. hétfő - 38. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1867 Tisztelt Képviselőtársaim! A Bakonyvidék kulturális örökségének ápolása és továbbadása mindig is prioritást élvezett a munkám során. A siker érdekében a városnak és a vidéknek együtt kell dolgoznia. Veszprém és környéke csak akkor tud sikeres lenni, ha egységben tud erőt felmutatni és kiegészítik egymást. Az utóbbi években a megyeszékhely és a vidéke között szoros együttműködés jött létre, amelynek ékes példája a Bakony Expo. Ezúton is szeretném megköszönni a szervezők és a rendezvény megálmodóinak kiváló munkáját, hiszen fáradhatatlanul azon dolgoznak, hogy évről évre felülmúlják önmagukat. Sikerrel vonzanak be egyre nagyobb tömegeket nemtől és korosztálytól függetlenül, hozzájárulva ehhez a vidék és a térség hírnevének öregbítéséhez. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés ! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik képviselőcsoport: „Meddig még?” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A „Meddig még?” című na pirend utáni sorozatunk konkrét élményekről szól, konkrét, valódi élethelyzetekről, azokról a helyzetekről, amikor kilakoltatási eseményekre kapunk meghívást, ott jelenünk meg, és igyekszünk az események jogszerűségének ellenőrzése által kedvezőbb helyzetb e hozni azokat a családokat, akik adott esetben önhibájukon kívül vagy éppen végrehajtói túlkapásokból kifolyólag kerültek lehetetlen helyzetbe. Megtiszteltetés számomra, hogy a frakciómból nemcsak VargaDamm Andreával, de más képviselőtársaimmal együtt is jelentünk meg hasonló eseményen. De szeretnék visszanyúlni 2010re, amikor BudafokBudaörs térségében az egész Jobbikfrakció testületileg igyekezett védeni egy olyan magyar családot, akit más nem védett abban a helyzetben. Ebben az évben számtalan megalá zó szituációval találkoztunk, például hogy ugyanazt a követelést kétszer próbálták egy soroksári asszonyon behajtani. Találkoztunk olyan esettel, amikor jogszerűen a helyszínen és az ingatlanban élő haszonélvezőt kívánták utcára dobni, és egyébként utcára is dobták egyiküket azok után, hogy hiába bizonyította az igazát, segítséget nem kapott. Bizony olyan esetnek is szemtanúi lehettünk - KomáromEsztergom megyében Bajóton jártunk Nunkovics Tibor és Magyar Zoltán képviselőtársaimmal , amikor is az okiratha misítás gyanúja elég erőteljesen fennállt, így sikerült a helyi aktivistáinknak jogi képviseletet szerezni a családnak. Nagyon bízom abban, hogy a következő tárgyaláson kiderül, hogy azt az idős bácsit, azt a bányászembert, aki évtizedeket töltött nagyon k emény fizikai munkával, nem tudják kiforgatni az utolsó vagyonkájából, ami egy romosabb épület egy utca végén. Ezek a valós élethelyzetek ugyanakkor felhatalmaznak bennünket arra, hogy amikor a parlamentben szavazunk, gombot nyomunk, akkor valódi élményekk el telítődve tudjuk ezeket a döntéseket meghozni. Ugyanezt tettük a migrációs válság idején, amikor a parlamentben még államtitkári szinten azt a választ kaptuk, hogy márpedig migrációs válság Magyarország viszonylatában nem létezik. Mi már akkor jeleztük, hogy Ásotthalmon azokban a hónapokban, jellemzően a koszovói albánok csoportjai által, de elindult egyfajta invázió, tudatos lakosságcsere, és ha nem figyelünk, akkor ezen lakosságcsereszándék vége a magyar vidék kiürülése és itt nagyobb tömegek megjelen ése lesz. Éppen ezért nem csak a röszkei incidensnél volt szerencsénk személyesen jelen lenni, és el tudjuk mondani ezért, hogy nyilván akik védték a magyar határt, érdemelnek védelmet ebben az esetben is. De bizony ott voltunk Magyarkanizsa, Röszke, Ásott halom külterületén, és az érintettek több tucatjával beszélve azt láthattuk, hogy a migrációs kérdéskör miről szól valójában. Jelen pillanatban azt látjuk viszont, hogy egy másik irányú folyamat, a magyar polgárokat itthon, belföldön ellehetetlenítő folyam at legalizáltan zajlik. Tehát a kormányzat a külső fenyegetéssel szemben retorikailag fellép, ugyanakkor hagyja, hogy ez a pénzügyi rendszer és ennek a
