Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 12. hétfő - 38. szám - Napirend előtti felszólalások: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1743 DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, a szociális dolgozók megérdemlik, hogy a kormány nevében ha rmadszorra is megköszönjem azt a munkát, amit az év minden napján folytatnak. Nyilván ez egy olyan feladat, amely nem egy munka, hanem egy hivatás, aki ezt teszi, az ezt hivatástudatból teszi, és azért, mert a rászoruló emberek mellett nem tud szó nélkül e lmenni, hanem belülről is késztetést érez arra, hogy segítsen rajtuk. Az állam pedig csak segítséget, lehetőséget, hátteret és biztonságot kell hogy nyújtson, ösztönzést is nyilván a pályaválasztóknak, hogy ezt válasszák, és ehhez akár egy házi segítségnyú jtásban, egy bentlakásos intézményben vagy bármilyen más körülmények között, vagy reméljük, minél hamarabb szakápolási központokban is, de segítséget nyújtsunk azoknak az embertársainknak, akiket az élet valamiért nehezebb helyzetbe sodort. Éppen ezért fon tos, hogy az állam is gondoskodjon róluk, biztonságot teremtsen nekik. Ugyanakkor, miközben ön is szépen szónokolt a szociális munka napjával kapcsolatban, azért felhívom az ön figyelmét is arra, lehet, hogy elkerülte a figyelmét, de majd a következő frakc ióülésen vesse föl azoknak a képviselőtársainak, akik az előző ciklusban is itt voltak, és 2016. december 13án délután szavaztak a szociális munka napjának munkaszüneti nappá nyilvánításáról, hogy miért nem támogatták ezt. Nemcsak a pártelnökük nem támoga tta, Vona Gábor, de az ön körül ülő Szilágyi György vagy Bana Tibor, Farkas Gergely, Gyöngyösi Márton, Hegedűs Lorántné, egyik jobbikos képviselő sem támogatta azt, hogy azt a napot, ami most munkaszüneti nap, megszavazzák. Ez volt a címe az előterjesztésn ek: „A szociális munka napjának munkaszüneti nappá nyilvánításáról”. A Fidesz és a KDNP ezt támogatta, az ellenzéki pártok részéről önök nem támogatták. Egy ellenzéki képviselő volt csak, aki mert igennel szavazni és a kormánypártok mellett szavazni, egy v olt, a Jobbikból senki sem volt, aki a szociális dolgozók megbecsültségét fontosabbnak tartotta volna, mint a kormánnyal való folyamatos konfliktust, szembenállást és a napi politikai csatározásokat. Ön is említette, tisztelt képviselő úr, a béremeléseket, a mai napon erről már volt szó. Több mint százmilliárd forint többlet az, amit erre a célra fordítottunk az elmúlt években, és ez az ágazatban dolgozók fizetését is 65 százalékkal tudta növelni hat év alatt, 20122018 között, és az átlagfizetéseket is eml ítettem ma már, hogy 230 ezer forint környékére emelte, és az elmúlt 22,5 esztendőben is egy plusz, közel 50 ezer forintos többletről tudunk beszélni. De az is fontos, hogy minél jobb körülmények között tudjanak dolgozni a szociális szférában dolgozók, ez ért fontos az a több mint 400 milliárd forintos fejlesztési forrás, amit mind a szociális, mind a gyermekvédelmi ágazat a következő években nagyon fontos célokra el tud költeni, ebből közel 100 milliárd forintot a gyermekek segítésére. Az is fontos, hogy a szociális szférában dolgozók számára ne csak béremelést biztosítsunk évről évre, ne csak a munkakörülményeiket javítsuk, hanem segítsünk nekik abban, hogy mind az ezzel a munkával járó lelki leterhelés ne eredményezze azt, hogy kiégnek a munkában, mind pe dig a szakmai előmenetelüket tudjuk segíteni. Éppen ezért fontos az az egymilliárd forint, amit a szociális szférában dolgozók munkája emberi oldalának karbantartására, segítésére tudunk fordítani, hisz az a rengeteg nehézség, probléma, amivel nap mint nap szembesülnek, nyilván az a soksok kudarcélmény, amiről a szociális ellátottak nap mint nap beszámolnak nekik, ezek nagy lelki nehézséget okoznak. Ezért fontos, hogy a következő években igyekszünk az ilyesfajta lelki egészség megőrzését is segíteni a több mint 90 ezer, szociális szférában dolgozó részére. És az is fontos, hogy szakmailag is továbbképzési programokon tudjanak részt venni, hogy megújult képzési rendszerben vegyenek részt, a szakmai megújulásnak is megtapasztalják a lehetőségét, a perspektívá it. Erre 12 milliárd forintot fordítunk, hogy szakmailag is tudjanak fejlődni azok, akik a szociális szférában dolgoznak, és erre igényt tartanak, természetesen térítésmentes képzések tekintetében. A kormány számára ugyanakkor az ellátottak tekintetében to vábbra is a legfontosabb a „segély helyett munka” elve. Több mint 700 ezer ember esetében ezt már meg is tudtuk tenni, akik korábban
