Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 12. hétfő - 38. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - HARRACH PÉTER (KDNP):
1744 segélyből éltek, most már munkából élnek. Több mint 700 ezren vannak így, ők 700 ezren ennek az egyik legnagyobb nyertesei, ennek az új gazdaságpolitikának és ennek az új szociálpolitikának, amely nem a segélyekre épít. Az a liberális kórus pedig, amihez ön is hajléktalanügyben csatlakozott, tisztelt képviselő úr, azt mondja, hogy mindenkinek biztosítsunk jogot arra, hogy a kö zterületen az életét és az egészségét veszélyeztetve éljen, ehhez képest az egykor még a társadalmi rendet fontosnak tartó és a segítségnyújtást fontosnak tartó Jobbik nevében most úgy szólal föl, mint a liberálisok, és nem azt mondja, hogy igenis, ezeknek az embereknek segíteni kell. (14.00) A hajléktalanszállókon, ahogy mondtam, a kapacitások 80 százaléknál nagyobb mértékben nem voltak lekötve, idén 300 milliárd forint többletforrást biztosítunk, ezek mindmind a hajléktalanok (Az elnök csenget.) érdeke it szolgálják. Tisztelt Képviselő Úr! A hajléktalanságból nehéz úgy kitörni, hogy valaki nem megy el a hajléktalanszállókra, és nem veszi igénybe az állami segítséget - mi ehhez próbálunk többletforrást és többletsegítséget adni. Sajnáljuk, hogy önök ebben nem partnerek, hanem a liberálisoknak a malmát tekerik szintén. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A KDNP képviselőcsoportjából Harrach Péter frakcióvezető úr jelentkezett napir end előtti felszólalásra: „A polgárok felelős részvétele a politikai döntésekben” címmel. Frakcióvezető úr, öné a szó, parancsoljon! HARRACH PÉTER (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ké t mondatot engedjenek meg, hogy én is szóljak a szociális munka napjáról. Délelőtt több száz, ezen a területen dolgozó ember vett részt itt a Felsőházi teremben, ahol tudtuk őket köszönteni azon a napon, amit az első polgári kormány hozott létre, és ami ké sőbb nekik munkaszüneti nappá is vált. Valóban tisztelet azoknak, akik ezt a nehéz munkát végzik. A mai témám azonban az, hogy a nemzeti konzultáció kérdéseit megismertük. Ezekről a kérdésekről, illetve a műfajról magáról sokan elmondták a véleményüket, ez t teszem most én is. Először a műfajról. Én úgy érzem, hogy a demokrácia hiteles eseménye a konzultáció, ugyanúgy, mint ahogy a választás, a kettő között azonban lényegi különbség van. A választás olyan, mint a százméteres síkfutás, ahol a startvonalon egy enlő eséllyel indulnak a résztvevők, és végül az győz, akinek az adottsága, a felkészültsége, az erőnléte jobb volt; persze ennek végeztével lehet bírálni a pályát magát vagy a célfotót, de az eredmény a fontos. A konzultációnál nincs ilyen versengés, a ko nzultáció lényege az, hogy a kormányzatnak van egy határozott elképzelése, erről kérdezi meg a polgárokat, és ha igen a válasz, akkor meghozza a döntést, ha nem a válasz, akkor elhalasztja a döntést; erre is volt már példa. És mit tudunk mondani a tartalom ról? A népesedési helyzettel foglalkozik, és a családok biztonságáról szól. A népesedési helyzetet ismerjük, hiszen körülbelül 40 ezer az a szám, ami a születési és a halálozási adatok között van - ez persze Európaszerte hasonlóan létezik, nem hungarikumr ól van szó, hanem európai problémáról , de úgy gondolom, hogy nem olyan kérdés, ami egykét év alatt alakul ki. A demográfusok 1981re teszik azt az évet, ahonnan elkezdett növekedni ez a különbség, de már 1960ban is megindult a folyamat. Én úgy gondolom , hogy a gyógyulás is hosszú lesz. Amikor a családok támogatásáról beszélünk, akkor azt látnunk kell, hogy ennek van már eredménye, most is mutatják a számok, de az, hogy jelentősen ez még nem tudta ellensúlyozni az abból adódó nehézséget, amit a korfán lá tunk, ami gyakorlatilag a szülőképes korosztály folyamatos csökkenését jelenti, éppen ezért kell a támogatást növelni és a gyermekvállalási kedvet erősíteni, hiszen a kiszámíthatóság az, ami a leginkább segíti ezt a folyamatot. A kiszámíthatóság teszi
