Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 12. hétfő - 38. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1738 március 31ig megalkotja ezt a törvényt. De ha nem, akkor most jelentem be, hogy a Szocialista Párt el fogja készíteni az országgyűlési határozati javaslatot, és el fogja készíteni azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek kárpótolni és kártalanítani fogják azokat az embereket, akiket hátrány ért. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a DK soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr napirend előtti felszólalására Rétv ári Bence államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Csak megismételni tudom a korábbi akat a magam részéről is, mindazok irányába a tiszteletünket fejezzük ki, aki a mai napon is, tegnap is és holnap is a szociális szférában tevékenykedik, azoknak az embereknek segít, akiknek a legnagyobb szükségük van a segítségre, azoknak ad reményt, akik nek a legnagyobb szükségük van a reményre. Ön azt mondta felszólalása elején, tisztelt képviselő úr, hogy ezeknek az embereknek meg kell adni a tiszteletet, és erre jó alkalom a szociális munka napja is. Megnéztem a szavazási jegyzőkönyvet 2016. december 1 3ról, hogy ön támogattae a szociális munka napjának munkaszüneti nappá nyilvánítását. Kétféle logika szerint tudom értelmezni a szavazását: a magyar alkotmányos jogszabályok szerint és a mostanában a Sargentinijelentésnél megtanult európai uniós hagyomá nyoknak megfelelően. Egyik értelmezésben sem támogatta ön. A magyar hagyományok szerint ön tartózkodott, az európai uniós új gyakorlat szerint nem is szavazott róla. De nemcsak ön nem támogatta a szociális munka napjának munkaszüneti nappá nyilvánítását, h anem azok az MSZPs képviselőtársai sem, akik akkor is képviselőként itt ültek a parlamentben, ahogy az azóta az LMP élére került Demeter Márta vagy az azóta a Párbeszéd frakciójába került Burány Sándor. Egyikőjük sem támogatta azt, hogy munkaszüneti nap l egyen a szociális munka napja. Ön pedig itt most fölállt és azt mondta, hogy milyen fontos a megbecsülés. Jó lett volna, ha esetleg lett volna egykét bátor szocialista képviselő, aki a frakcióutasítás ellenére támogatta volna, hogy a szociális munka napja munkaszüneti nap legyen, tisztelt képviselő úr. Szeretném megismételni, hogy a szociális dolgozók bértöbbletére többletforrásként 103 milliárd forintot fordítottunk 2014 óta. Ehhez szeretném hozzátenni, hogy a következő évek fejlesztésére a szociális és g yermekvédelmi ágazatban 409 milliárd forintot fordítunk. Ebből kifejezetten a gyermekek számára fordított források minden negyedik forintot teszik ki, ez 96 milliárd forint, amit célzottan csak és kizárólag gyermekek szociális segítésére fordítunk. Az elmúlt években többlépcsős béremelést hajtottunk végre. Volt ágazati bérpótlék, volt ágazati bérkiegészítés, ami egyaránt segítette a szociális szférában dolgozókat, ’14ben plusz 12 milliárd forintból 90 ezer fő bérét emeltük meg, 2015ben 7,6 milliárd forintból 66 ezer ember bérét emeltük meg a szociális szférában. Az összevont ágazati bérpótlékkal összességében ’14 és ’16 között 17 százalékkal emeltük a béreket. Ön azt mondta, hogy messze nincs a célok környékén az átlagbér. Tisztelt képviselő úr, ha fölmegy a KSH honlapjára és megnézi az áprilisi béradatokat, amiket ott megtalál, akkor azt látja, hogy 228 792 forint a szociális ágazatban dolgozók átlagbére, tehát messze nem az a százezer forint körüli összeg, amit ön mondott. És ha megnézi, hogy menny i az emelkedés ’1718 között, akkor azt látja, hogy 48 850 forint. Ha pedig megnézi, hogy mennyi volt a bérváltozás akkor, amikor önök kormányon voltak, 20082009ben, akkor azt látja, hogy mínusz 8 százalék volt az, amivel önök igazából csökkentették a sz ociális szférában dolgozók bérét. Akik egyhavi bért elvettek, akik 8 százalékkal csökkentették a szociális szférában dolgozók bérét, azok azt mondják, hogy most, 2018ban kevés az átlagos 48 850 forintos keresetemelkedés, 2012 és 2018 között pedig kevés a 65 százalékos emelkedés. Ebbe nyilván bele kell számítani a szakképzettminimálbér emelését is, az ágazati bérpótlékot, az ágazati bérkiegészítést, valamint az
