Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 18. kedd - 23. szám - A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár
147 CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár , a napirendi pont előadója: Kös zönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány még az előző ciklusban nyújtotta be az önök előtt fekvő törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy hatályon kívül helyezze a napi fogyasztási cikket értékesítő nagy kereskedelmi vállalkozások v eszteséges működésére vonatkozó tilalmat. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény jelen törvényjavaslat általi módosítása kivezeti a kereskedelmi törvényből a 9/A. §ában foglalt veszteséges működés kereskedelmi tilalmát. Elöljáróban hangsúlyozand ó, hogy a szabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, visszaszorította a belföldi adóelkerülési adógyakorlatot a címzettei körében. Ugyanakkor a szabályozással szemben felmerült uniós jogi aggályok orvoslása érdekében szükséges egy módosítás. Tisztel t Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat alapjául a kereskedelemi törvényben foglalt veszteséges működés tilalma szolgál. E szabályozás értelmében az a gazdasági társaság, amelynek nettó árbevétele több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben különkülön eléri a 15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, a második üzleti évi beszámolójának elfogadását követően nem folytathat többet napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó tevékenységet. E kereskedelmi tilalmat a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulá sa érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról szóló 2014. évi CXII. törvény vezette be. Indoklásában világosan kimondta, hogy a tőkeerős üzletláncok megengedhetik maguknak, hogy akár többévi veszteséget is felvállaljanak az árak lenyomá sával, így ellehetetlenítve azokat a vállalkozásokat, amelyek nem tudnak az árversenyben részt venni, hiszen a nyereségből tartanák fenn magukat. A tilalom logikai alapja az volt az indokolás szerint, hogy nem életszerű olyan vállalkozást üzemeltetni, amel y folyamatosan veszteséget termel. A tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, hiszen a tisztességes versenytársak tönkremennek, és a nagy tőkeerejű vállalkozások elfoglalják, elfoglalhatják a piacot. A törvény in doklása utalt arra is, hogy miért került megállapításra azon kivétel, miszerint a gazdasági társaság megalakulásától számított első négy üzleti évben nem kell alkalmazni a tilalmat. Ezekben az években ugyanis jellemzően olyan egyszeri, nagy értékű beruházá sokat hajtanak végre a kereskedők, amelyeket nem fedeznek a bevételek, de elengedhetetlenek a kereskedelmi tevékenység elindításához, és hosszú távon megtérülnek. A szabályozás - megállapíthatjuk - sikeres volt. Eredményeiből a következő adatok emelhetők k i, néhány példát hadd mondjak el. Például 2013ban és 2014ben is negatív adózott eredményt produkált egy cég, 2015től kezdődően kivétel nélkül pozitív mérleget közölt, tehát azóta pozitív a mérlege. 2010től 2014ig minden évben negatívan adózott egy más ik kereskedelmi cég, 2015től kezdődően folyamatosan növekvő, pozitív mérleget mutatott fel. Ugyanez igaz két másik cégre is: míg a 2014. üzleti évben átlagosan mínusz 8 milliárd forint adózott eredménnyel zártak ezek a cégek, az egyik közülük 2017ben már több mint 2 milliárd, a másik pedig közel 4 milliárd forintos pozitív mérleggel zárt. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A fenti eredmények ellenére az Európai Bizottság úgy látta, hogy a szabályozás nincs összhangban bizonyos uniós rendelkezésekke l, amelynek következtében kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálta a vonatkozó magyar szabályozást. Hangsúlyozandó, hogy a magyar kormány az eljárás teljes folyamatában kiállt a szabályozás uniós joggal való összhangja mellett, ugyanakkor végül ame llett döntött, hogy a legutóbb javasolt és elutasított magyar szabályozási javaslat helyett egy új, az eddigi aggályokat figyelembe vevő javaslatot dolgoz ki. Ha azonban rövid időn belül nyilvánvalóvá válik - hangsúlyozom: ha rövid időn belül nyilvánvalóvá válik , hogy a kidolgozásra kerülő javaslat nem éri el a kívánt célt, a szigorítás kérdése újra vizsgálható.
