Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 18. kedd - 23. szám - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig
129 A második, hogy a Sargentinijelentés aláássa a demokráciát is, ugyanis arról van szó, hogy az embereknek - és ez valamennyi európai országban így van - joguk van olyan parlamenti többséget létrehozni és olyan kormányt megválasztani, ami az ő álláspontjukat képviseli, és ennek az álláspontnak a képviseletére egyrészt a kormány fel van hatalmazva, másrészt fel van jogosítva. A Sargentinijelentésben olyan elemeket lá tunk, amelyek alapvetően mennek szembe a magyar emberek többségének akaratával. Így kifogásolja a jelentés például a hazafias nevelést, propagálja a „munka helyett segély” elvét, és egyéb más olyan alapelveket fogalmaz meg és ró az Orbánkormány szemére, a mit tulajdonképpen a magyar emberek felhatalmazásából visz véghez. A harmadik, hogy a Sargentinijelentés aláássa a szabadság eszméjét is, ha ezt a szuverenitás fogalmához kapcsoljuk, ugyanis az Európai Parlament baloldali, liberális, zöldpárti, bevándorlá spárti többsége nagyon szeret hivatkozni az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, mint amelyben az európai alapértékekről van szó, de ha megnézzük a szerződés 1. cikkelyét, akkor azt láthatjuk, hogy ott olyan értékek is vannak, mint a be nem avatkozá s alapelve, mint a hatáskörátruházás elve, mint az arányosság, a szubszidiaritás elve és mint a tagállamok közötti lojális együttműködés elve. Ezek ugyanolyan fontos európai alapértékek, mint amikre szokás a bevándorláspárti többség által hivatkozni. Ezek et az alapértékeket, amelyek a tagállamok szuverenitásának a megtestesítői, alapjaiban ássa alá a Sargentinijelentés. Ebből következően, mivel itt, ha a fentieket elfogadjuk kiindulópontnak, akkor itt azt láthatjuk, hogy nem beszélhetünk egy megalapozott jogi dokumentumról, hanem egy politikai nyomásgyakorlási eszközről, egy fércműről beszélhetünk, aminek nyilvánvalóan a bevándorlással van összefüggése. Arról van szó, hogy az Európai Parlament bevándorláspárti többsége nyomást akar gyakorolni a bevándorlás kritikus tagállami kormányokra. Jól látszik a Sargentinijelentésről való szavazás után, hogy ezek az erők az Európai Unióban és a többi nemzetközi intézményben is fokozták a nyomást a magyar kormánnyal szemben, így például az ENSZben, az Európa Tanácsban és a kötelezettségszegési eljárások révén az Európai Bizottság által is. Egy összehangolt, jogi köntösbe bújtatott, de alapvetően politikai nyomásgyakorlási eszközzel állunk szemben. A kormány megtárgyalta a Sargentinijelentésről történő szavazás kapcsán és az azt követően kialakult helyzetet a tegnapi ülésén, és úgy döntött, hogy jogi lépéseket kezdeményez az igaza bizonyítására, és egyébként az a döntés is megszületett, hogy minden jogi eszközt be fog vetni a magyar kormány, hogy bizonyítsa, hogy ez a j elentés nem állja ki az európai értékek próbáját, és egyébként minden politikai eszközt pedig be fog vetni annak érdekében, hogy támogatókat keressen ezen álláspontjához, ugyanúgy, ahogy ma már több megszólalót is használtunk. (Sic!) Éppen ezért nagyon örül ök annak, hogy a Magyar Országgyűlés is csatlakozni kíván ehhez, és határozatot kíván az Országgyűlés elfogadni. Ezt a kormány támogatja. Azt gondoljuk, hogy a nemzeti parlamenteknek a szuverenitás és a szabadság szempontjából kulcsfontosságú jelentősége v an az európai integrációban is, ezért megköszönjük akkor, ha önök mint a Magyar Országgyűlés képviselői kiállnak Magyarország mellett az erről szóló európai vitában. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szép en, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Ezzel a napirend előtti felszólalások végére értünk. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lez árásig
