Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 18. csütörtök - 32. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2017. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1115 jegyzetelve ad valami olyan választ, amire nem lehet reagálni. A helyzet az, hogy önnek kötelessége lenne részt venni ebben a vitában. Ön azért helyettesíti a főnökét, aki egyébként nem túl korrekt módon itt hagyta önt, mert önnek kötelessége ezekre a felvetésekre érdemben reagálni úgy, hogy egy odavissza párbeszéd alakulhasson ki. Hozzáteszem, egy ilyen súlyú javaslatnál az ország pénz ügyminiszterét is szívesen várnám ide a terembe, hiszen teljesen egyértelműen arról beszélünk, hogy az MNB egy részvénytársaság, a részvényei az állam tulajdonában vannak, az államot mint részvényest pedig ki képviseli? Ilyen esetben a pénzügyminisztertől várnám el mindezt. Tehát az a helyzet, hogy eleve egy csonka vitáról beszélünk, vita ki sem alakult sajnos. Persze, KDNPs kollégának elismerés, hogy felállt és reagált azokra a felvetésekre, amelyek elhangzottak. Vele is tudnék vitatkozni, hogy az MNB ért ékmegőrzése mennyiben tekinthető kiemelt szempontnak, hiszen úgy gondolom, hogy az MNBnek van egy alaptevékenysége, azt jogszabályok viszonylag precíz módon rögzítik, de az, hogy az MNB az utóbbi években szinte kizárólag az alternatív módszerei és a kiegé szítő tevékenysége felé fordult el és ezek súlyát gyarapította, számomra furcsa következtetéseknek enged teret. Példának okáért az ingatlanportfólió bővítése nem biztos, hogy a legcélravezetőbb módszer abban az esetben, ha Matolcsy elnök úr válságot vizion ál, hiszen válságkörülmények között pontosan az ingatlanportfólió lesz a legnehezebben mobilizálható és a legnagyobb értékcsökkenést átélő szegmens e tekintetben, tehát nem biztos, hogy ez lenne a legjobb politika. Lehetne műkincsekről, festményekről, roko nokról beszélni. Én magam rokonokról nem szoktam, bár ezt fordított irányban nagyon sokszor átélem, amikor a kormányközeli sajtó munkatársai adott esetben a családtagjaimat is drónnal kameráztatják a saját otthonukban, és zaklatják a családtagjainkat. Alja s, undorító módszerekkel él a kormányközeli média. Nyilván nem az itt ülő képviselőknek címzem az ezzel kapcsolatos kritikámat, hiszen feltételezem, 90 százalékuk semmit nem tud ezekről, de azért engem megnyugtatna, ha egyfajta etikai minimum lenne közöttü nk, tehát adott esetben a kormánypárti sajtó sem vegzálná az én családtagjaimat. Én nem tettem ilyet soha senkivel, tehát nekem bizonyítanivalóm nincs ebben a kérdésben. Ezen etikai kódex része lehetne az, hogy ha Magyarország parlamentjében, a sokat látot t épület falai között kiír a házvezetés egy vitát és egy napirendet, akkor a vitában méltó módon részt vesz mindenki, akinek részt kell - nem lehet, kell - vennie ebben. Szeretném elmondani azt is, hogy az ingatlanportfólió bővítése mellett itt azért számt alan furcsaság lelhető fel, de ami engem a legjobban zavar, az nem az értékmegőrzési vagy értékőrzési szándéka az MNBnek, legalább ennyire hiányolom tevékenységéből egyébként a tudatos pénzügyi oktatás szélesítésének hatékony támogatását. Tudom, hogy kísé rletet tett rá, tudom, hogy nagyon sok kormányközeli társaság, közület egyáltalán nem tette meg ezt a kísérletet, de az egészen biztos, ha az alapfokú oktatásba nem visszük be a pénzügyi ismerek tényleg legalább 1.0s kiszerelését, akkor ezek a pénzügyi vá lságok újratermelik önmagukat, és különböző formákban újra meg fognak jelenni a magyar nemzetgazdaságban. Ez egyértelműen tapasztalható példának okáért azon a téren - fogyasztóvédelmi kérdés, alelnök úr, javaslom a figyelmébe , hogy a devizahitelkárosult ak tulajdonképpeni újbóli kifosztására egy másodlagos iparág jött létre, hiszen nagyon sok tisztességes jogvédő, civil, életvédő szervezet, alternatívmédiamunkás, jogász mellett azért itt olyan társaságok is létrejöttek, akik újabb 30406080 ezer forint okkal ezeket a szerencsétlen embereket lehúzzák különböző olyan ígéretekkel, amelyek a helyzetük jobbra fordítását vizionálják, és a helyzet az, hogy a legtöbbször ez következmények nélkül maradt. Egy tisztességes fogyasztóvédelmi szisztémának ilyen esetbe n be kellene avatkoznia, szankcionálni kéne az amúgy is nehéz helyzetben lévő emberek másodlagos kifosztását. Sajnálatos módon a végrehajtói iparág, merthogy iparágról beszélünk, szintúgy megteheti ezt fogyasztóvédelmi retorziók nélkül. Továbbmegyek: a köz jegyzői szakág is követ el olyan visszaéléseket folytatólagosan, amelyek fogyasztóvédelmi szempontból aggályosak, így legalább az MNBhez telepített fogyasztóvédelmi