Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1036 Többen említették, hogy a 2017es impozáns növekedési számok mögött milyen mé rtékben van az EUforrások fölhasználása. Igen, ha egy kormány értelmesen használja föl az uniós forrásokat, az meglöki a gazdaság növekedését. De a 2016os magyar növekedési szám azt mutatja, hogy azon időszakban, amikor visszaesett a felhasznált uniós fo rrások száma, akkor is tudott bővülni a magyar gazdaság. Ha igaz lenne az a narratíva, hogy kizárólag az uniós források hajtják a növekedést, akkor 2016ban visszaesést kellett volna látnunk. És ha igaz az a narratíva, hogy az EUforrások határozzák meg ki zárólag a növekedést, akkor én sokszor említem, hogy Görögország, Spanyolország vagy Portugália szárnyalna. De nem ez a helyzet. S megfordítva: az EU költségvetésébe befizető országoknál gazdasági visszaesést kellene látni, de nem ez a helyzet. Mellár Tamá s képviselő úr azt mondta, hogy az adósságrátánál valamilyen cseles módon sikerült a csökkenést elérni. Megint tényszerűen el kell mondjam, hogy akár a stabilitási törvény szerinti adósságrátát nézzük, akár az uniós módszertan szerinti adósságrátát, akár E ximmel, akár Exim nélkül nézzük a számokat, az adósságráta mindenképp csökkent. Az Unió statisztikai szervének a módszertani váltása pedig a teljes idősornál kötelezővé teszi - nem lehetőségként adja, kötelezővé teszi - az idősor módosítását. Tehát a kormá nyzatnak abban nincs mozgástere, hogy mondjuk, az Eximbesorolás miatt csak a 2017es adatot változtassa, de a 2016ost vagy az azt megelőző évek adatát nem. Ezt nem teszi meg. Mellár Tamás képviselő úr említette a beruházások területét. Én örülök annak, h ogy minden területen növekedtek a beruházások 2017ben. Abban egyetértek képviselő úrral, alapvető gazdaságpolitikai cél, hogy új beruházások olyan területeken valósuljanak meg, ahol nagyobb a hozzáadott érték. Erről szól a gazdaságpolitikának az a változá sa, amely a munkahelyteremtés mellett egyre nagyobb mértékben a termelékenységet, a nagyobb hozzáadott értéket, ha úgy tetszik, a nagyobb hazai értékláncot helyezi előtérbe, és ilyen szempontból a K+F, illetőleg az innováció az intenzív területek beruházás ára helyezi a hangsúlyt. Csárdi Antal képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a közszférában közalkalmazotti béremelés kilenc éve nem valósult meg. El kell mondjam, hogy például az egészségügyi vagy oktatási dolgozók, akiknek 2017ben is béremelésük valósult me g, közalkalmazottak. Ha képviselő úr a közszférára széles értelemben gondolt, akkor azt tudom elmondani, hogy a költségvetési szerveknél mintegy 700 ezer foglalkoztatott van, és ezen 700 ezer foglalkoztatott tekintetében 2017tel bezárólag mintegy 550 ezer főnél valósult meg béremelés. Kétségtelen, hogy vannak olyan közszférában dolgozók, például a kormánytisztviselők, akiknél nem volt béremelés, de a 2019es költségvetési törvény az esetükben is tartalmazza a béremelést, vagyis a gazdasági növekedés ütemév el összhangban a közszféra számos területén valósul meg béremelés. Csárdi képviselő úr és mások is mondták, hogy a kormányzat nem növelte az oktatási kiadásokat 2017ben. Megint azt kell mondjam, hogy a zárszámadási törvényjavaslat ezt tényszerűen cáfolja. 2016ról 2017re mintegy 170 milliárd forinttal növekedtek az oktatási kiadások. Az egészségügynél ez mintegy 110 milliárd forintos növekedést jelent 2016ról 2017re, és a növekedés nemcsak nominálisan valósult meg, hanem reálértelemben is. Minden olyan megállapítás, ami arról szól, hogy a 2017es zárszámadás ezen területek vagy a jóléti területek kiadáscsökkenését mutatja, nem felel meg a valóságnak. Ami Varju László képviselő úr hozzászólását illeti: itt megint kénytelen vagyok tényszerűen néhány súlyos megállapítást cáfolni. Képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a hatéves bérmegállapodásnak a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésére vonatkozó részét a kormányzat nem tartja be. Ezt tényszerűen cáfolnom kell. Ebben a megállapodásban az szerepel, h ogy 2017ben, illetőleg 2018ban meghatározott mértékben csökken a szociális hozzájárulási adó kulcsa, ezt követően pedig a versenyszférában megvalósult reálbérnövekedéssel összhangban valósul meg a kulcscsökkentés. Ennek szellemében a 2019es költségveté st már úgy terjesztette be a kormány és fogadta el az Országgyűlés, hogy számolunk egy 2 százalékpontos kulcscsökkentéssel. A