Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1037 kulcscsökkentés időpontja függ attól, hogy a megállapodás szerint a versenyszférában milyen reálbérnövekedés valósul meg. Ami az adatok kutathatóságát illeti: képviselő úr azt mondta, hogy elektronikusan nem a megfelelő formátumban érhetők el az adatok. Javaslom a Magyar Államkincstár honlapjának a megtekintését, ahol évtizedes távlatban kutathatók, elemezhetők az államháztartás ada tai. Képviselő úr azt mondta, hogy az államadósságállományról nem számol be a kormányzat. Tényszerűen benne vannak az államadósságállomány adatai mind devizaösszetétel tekintetében, mind egyéb bontásban. A benyújtott törvényjavaslat 617. oldalától javas lom, hogy ezeket tekintsék át. Ami a zárszámadás szervezeti, illetőleg szerkezeti tartalmát illeti: hivatkozni tudok Domokos elnök úrra, aki azt mondta, hogy az államháztartási törvénnyel összhangban abban a szerkezetben készítette el a zárszámadást a korm ányzat, ahogy a költségvetést is anno az Országgyűlés elfogadta. Ha eltérnénk ettől, és más, nem államháztartásba tartozó szervezetekről is szólnánk, akkor megsértenénk az államháztartási törvényt. A zárszámadásban minden államháztartási kiadásról és bevét elről a kormányzat beszámolt. Az pedig, hogy egyes beruházásokra, például a lakiteleki beruházásra több forrás jutott, mint az eredeti előirányzat, örüljünk neki. Év közben a tartalékok átcsoportosításával, a hiánycél tartása mellett tudtunk több beruházás ra pluszforrásokat biztosítani. Ami pedig itt a maradvány, azt gondolom, hogy talán a tisztelt Országgyűlés által nem is részleteiben ismert kérdését illeti, hát nem volt olyan intézkedés, hogy a Pénzügyminisztériumból akár én, akár bárki áttelefonált más tárcákhoz, hogy fogjátok vissza a költést, növeljétek a maradványt. Képviselő úr, a költségvetés módosítása és az év végi kormányzati hatáskörben lehetővé vált pluszkiadás pont azt mutatja, hogy a gazdaság teljesítménye nem a kiadások visszafogását, hanem növelését tette lehetővé, értelemszerűen a hiánycél és az adósság csökkentése mellett. Bősz Anett képviselő asszony fölvetései kapcsán, a decemberi pénzbiztosításoknál megint azt tudom elmondani, örüljünk annak, hogy ebben a helyzetben volt a kormányzat. A z Országgyűlés által meghatározott kereteken belül történt a forrásbiztosítás, minden esetben nyilvános kormányhatározattal, amely megismerhető. S ha többen beszélnek az oktatás fontosságáról, akkor azt is látni kell, hogy a képviselő asszony által említet t egyházi jellegű kiadások jelentős része egyházi oktatási célokat finanszírozott: bölcsőde, óvoda, valamint iskolaépítést. (12.30) A határon túli magyarok támogatása. Tényszerűen el kell mondjam, hogy hál’ istennek, az Alaptörvény szellemiségével összh angban a kormányzat továbbra is felelősséget érez minden magyarért, mindenkiért, aki a határon belül és határon kívül él. Hál’ istennek, részükre is lehetett pluszforrásokat biztosítani, csakúgy, mint ahogy Varga Szimeon szószóló úr említette, hogy a határ on belüli nemzetiségeknek 2016hoz képest 2017re több forrást lehetett biztosítani. Ami a határvédelmet illeti, igen, itt 2017ben is jelentős kiadások teljesültek. Erről, a tömeges migráció elleni kiadásokról a zárszámadás kötetben a kormányzat beszámol. Itt a sok ezer oldalból a 2332. oldaltól van beszámoló arról, hogy konkrétan milyen célokra mennyi pénzt fordított a kormányzat. Azt gondolom, az pozitív dolog, hogy egy olyan határvédelmi rendszert sikerült megvalósítani, ami az illegális migrációnak gát at szab, és ennek eredménye az, hogy ma Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország. Strukturális kiigazítás, strukturális hiány. Igen, az Európai Bizottságnak van egy javaslata, amely a kiadások csökkentéséről szól. Itt annyi megjegyzésem van, hogy az úgynevezett strukturális egyenleg egy, a közgazdászok által is vitatott, és ahányféle közgazdász, annyiféle módon számolt egyenleg. Nem egy egzakt mutató, tehát vitatkozunk azzal, hogy milyen volt a strukturális egyenleg. A kormányzat sokkal optimistább a tekintetben, hogy milyen a magyar gazdaság potenciális növekedése. Emlékeztetnék arra, hogy 201213ban minden közgazdász azt mondta, hogy a magyar
