Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1035 Z. Kárpát Dániel képviselő úr a vagyonbeszámolót hiányolta. Itt alapvetően azt kell elmondjam, hogy az államháztartási törvény rendelkezéseit betartva a kormány a 2017es év gazdálkodásáról, egy adott év gazdálkodásáról számol be. Az állami vagyon a datai pedig egy állományadatot tartalmaznak. Ezeket külön beszámolóban, külön dokumentumokban ismerteti a kormányzat. A vagyonleltár megismerhető, a vagyonleltár nyilvános, de természetesen az állami vagyont érintő 2017. évi változásokról a zárszámadás ker etében is beszámol a kormányzat, hiszen az állami vagyonra fordított kiadásokat és az állami vagyonból származó bevételeket tételesen és részletesen bemutatja a kormányzat. Felhívom képviselő úr figyelmét, hogy az említett sok ezer oldalból a 4895. oldaltó l a 4937. oldalig kizárólag az állami vagyonkiadásokat tartalmazó fejezet és az állami vagyonbevételeket tartalmazó fejezet leírását lehet megismerni. Mesterházy Attila képviselő úr a kormány átfogó gazdaságpolitikáját kritizálva mondta azt, hogy egyre nag yobbak a társadalmon belüli különbségek, és egyre nehezebb helyzetben vannak a szegények. Én azt gondolom, hogy a tényszámok, a KSH tényszámai vagy a 2017es zárszámadás dokumentumai ennek pont az ellenkezőjét igazolják. A hatéves bérmegállapodás azt tarta lmazta, hogy 2017. január 1jétől a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum vagy más néven szakmunkásminimálbér 25 százalékkal növekszik. Mi ez, ha nem az alacsonyabb keresetűek gyorsabb felzárkóztatását, keresetnövekedését eredményező intézkedé s? És általánosságban is nézzük meg azt, hogy 2010 óta, mondjuk, a minimálbéresek jövedelmei hogyan változtak! Azon minimálbéresek, akiknek nincsen gyermekük, a nettó keresetüket 20102018 között 52,3 százalékkal tudják növelni. 52,3 százalék! Ez arányosan növekszik a gyermekszám függvényében. Azon minimálbéreseknek, akiknek három vagy több gyermeke van, a nettó keresetnövekedése 122,8 százalék. Korrigáljunk az inflációval, rendkívül magas reálbérnövekedést láthatunk. A napokban látott napvilágot az a hír, amely szerint a jövedelmi különbségek az alsó és a felső decilis között az elmúlt időszakban csökkentek. Hangsúlyozom: nem növekedtek, csökkentek. (12.20) Ezért sajnos azt kell mondjam, hogy tényszerűen tévesek azok a megállapítások, amelyeket Mesterház y Attila képviselő úr e tekintetben mondott. Említette az oktatási, egészségügyi, nyugdíjkiadásokat is. Megint tényszerűen azt kell elmondjam, hogy ezen területek finanszírozása 2017ben növekedett. A gyerekszegénységet említette. Ha minden mutatószámot né zünk, amely a gyerekszegénységet meghatározza, azt látjuk, hogy ezek pozitív irányba változtak, és ehhez értelemszerűen a központi költségvetés is hozzátette a maga részét, például a gyermekétkeztetés finanszírozásának a növelésével. Csárdi Antal képviselő úr úgy fogalmazott, hogy választási költségvetés volt a 2017es költségvetés, és Mellár Tamás képviselő úr is ugyanezt a kifejezést használta. Engedjék meg, hogy ezzel a tekintetben vitatkozzak, hogy a magyar költségvetési politika ismert volt korábban ar ról, hogy választási években elszállt a hiány. Ennek ékes ellentétele volt a legutóbbi zárszámadással igazolt év, 2014. Azt gondolom, ha a 2018as évet nézzük, akkor is a különböző elemző szervezetek azt látják, hogy reális, tartható a 2,4 százalékos hiány cél. A 2017es költségvetést pedig ebből az aspektusból sem nevezhetjük választási költségvetésnek, hiszen 2,2 százalékra teljesült a GDParányos hiány. Igaz, hogy Mellár Tamás képviselő úr és Csárdi Antal képviselő úr is felhí vta a figyelmet a pénzforgalmi hiány nagyobb mértékére, de tényszerűen elmondhatjuk, hogy a nagyobb pénzforgalmi hiány az európai uniós támogatások megelőlegezésének köszönhető. Nem más célokra, nem az Országgyűlés által meghatározott kereteken túl költött a kormány, hanem megelőlegezte az Európai Uniós forrásokat, és ez eredményezte a nagyobb pénzforgalmi hiányt, amely nem volt befolyással az uniós módszertan szerinti egyenlegre.
