Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1034 Ami a béremelkedést illeti: a nettó reálbérek több mint 10 százalékkal bővültek. Én nem gondolom, hogy ez kizárólag a normál piaci folyamatoknak köszönhető. Egyetértek azzal a megállapítással, hogy az Európában látott konjunktúra, a normál piaci folyamatok is a béremelkedés irányába hatottak, de azt is látni kell, hogy a hatéves bérmegállapodás úgy teremtett béremelési lehetőséget a cégeknél, hogy a költség egy részét, egy jelentős részét adócsökkentéssel tudta a három oldalú megállapodás értelmében a kormányzat, illetőleg a költségvetés biztosítani. Én azt gondolom, hogy a kormányzati lépések igenis hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon 2017ben jóval nagyobb volt a béremelkedés, mint azt a költségvetés elfogadásakor feltételeztük, hiszen a háromoldalú megállapodásra 2016 novemberében került sor, ezt megelőzően pedig már a költségvetés el lett fogadva. De ezt a bérmegállapodást a kormány úgy írta alá, hogy tiszteletben tartotta az Országgyűlés által elfogadott költség vetés irányait. És végül beigazolódott az, hogy a bérmegállapodás a bérek növekedése által, a belső fogyasztás növekedése által többletbevételt jelent a költségvetésnek, és úgy tudta az Országgyűlés módosítani a tavalyi, 2017es költségvetést, hogy az ered etileg elfogadott költségvetés alapértékeit megőriztük, és a többletbevételek finanszírozása mellett nyílt lehetőség kiadások teljesítésére. Adósságráta tekintetében Z. Kárpát Dániel képviselő úr úgy fogalmazott, hogy minimális kozmetikai csökkentés valósu lt meg. (Z. Kárpát Dániel: Így van.) Engedje meg, képviselő úr, hogy azért azt mondjam, hogy az a 2,6 százalékpontos GDParányos csökkenés, ami az uniós módszertan szerinti adósságrátában megvalósult, az nem minimális, és nem kozmetikai szintű csökkentés. Nézzünk ki Európába, és azért azt is érdemes látni, hogy a már említett gazdasági válság után a magyar adósságráta körülbelül 10 százalékponttal volt magasabb, mint az Európai Unió átlagos adósságrátája, és most gyakorlatilag fordított a helyzet. Még nem k isebb a magyar adósságráta 10 százalékponttal, mint az Európai Unió átlaga, de közel vagyunk ehhez a szinthez. (Z. Kárpát Dániel: Csak a kamatteher, államtitkár úr!) A kamatteher tekintetében: igen, még továbbra is jelentős a kamatteher. És ha összehasonlí tjuk Magyarországot, mondjuk, a visegrádi országokkal, akkor láthatjuk, hogy igen, az adósságráta érdemi csökkentése ellenére még mindig magasabb a magyar adósságráta, mint a szlovák, a lengyel, a cseh vagy a balti országok rátája. Ez egy teher, amit együt t cipelünk. Hála istennek, azt tudom elmondani, hogy a kormányzati lépéseknek is, az eddigi fegyelmezett gazdálkodásnak is köszönhetően sokkal kisebb ma, jelenleg az adósságfinanszírozási költség, mint korábban volt. Nagy az állomány, de az a kamatszint, a mit finanszíroznunk kell az adósság után, az alacsony. Látjuk a legutóbbi adatokat is. Magyarország amellett, hogy a devizaadósság arányát csökkenti, van még devizaadóssága, vannak újabb devizakibocsátások. A legutóbbi adat az, hogy a hétéves devizakötvény t történelmileg alacsony kamatszinten sikerült értékesíteni azért, mert visegrádi összehasonlításban ugyan még magas az adósságráta, de a befektetők látják a kormányzat elkötelezettségét, látják az alaptörvényi kereteket, amelyek abba az irányba hatnak, ho gy ez az adósságráta évről évre csökkenni tud. Ami a kkvk és a multicégek kapcsolatát, illetőleg a kormány viszonyulását illeti, elhangzottak olyan szavak, hogy a kormány a multicégeknek kedveskedik, a kkvkat nem veszi komolyan, erre Csárdi Antal képvise lő úr is hivatkozott. Én azt javaslom, hogy akkor nézzük meg a tisztelt Ház előtt lévő 2017es zárszámadási javaslatot. Ebben szerepel, hogy a kkvk számára 2010 után megalkotott új adónemeket mennyien választották. És azt is láthatjuk, hogy például 2017b en az úgynevezett kata választási lehetősége 6 millió forintos árbevételről 12 millió forintra növekedett. Az igénybe vevők száma a bevezetés óta mostanra több mint 4,5szeres. Vagy nézzük meg, hogy az úgynevezett kivánál mi történt: 2017ben 16 százalékró l 14 százalékra csökkent az adókulcs. A sokszor emlegetett európai uniós támogatások döntő része is a vállalkozásfejlesztési célokat és ezen belül a kkvk finanszírozását szolgálja. Én nem látom tehát azt, hogy a kormányzat a kkvkat mostohagyermeknek teki ntené.
