Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
1026 csak egyébként hasra ütve azt mondták, hogy nem hatékony, min t ahogy tegnapis mondtak egy ilyet a lakástakarékpénztárak kapcsán, hogy nem hatékony, és megszüntették hétfőről keddre. Hiányzik a költségvetésen kívüli alapok bemutatása. Ezt hogyan gondolják? A zárszámadás keretében bemutatott úgynevezett elkülönített pénzalapok működésére nem tér ki a minisztérium az egyéb fejezetek működésében, ezért valójában nem tekinthetőek költségvetésen kívüli állapotnak. Mire gondolok, államtitkár úr? Azt gondolom, hogy a Médiaszolgáltatástámogató és Vagyonkezelő Alapról - tegy ük hozzá, ezt egyébként külön törvény alapján teszik , vagy ott van például a Magyar Nemzeti Bank mellett lévő alapítványok pénze, ami bírósági döntéssel kimondottan közpénz, önöknek itt be kellett volna számolni, de nem teszik. Ez is megkérdőjelezi azt a hitelességet, amiről éppen az imént beszéltem. Képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy gazdálkodnak vagy csak költekeznek. Nekem úgy tűnik, hogy csak költekeznek, mondok erre egy konkrét példát is. Elkészítettük azt az összevetést, amely a 2016. évi zárszám adás, a 2017. évi törvény, a 2017. évi zárszámadás és a 2018. évi tervezés számait veti össze; ebből most nekünk értelemszerűen 2017 a releváns. Ebben a felsorolásban, ebben a tízezer oldalban megtalálhatják azt a négy sort, amely egyébként a Lakitelek Nép főiskolaberuházásról is szól; ebből egy sor a beruházás és a többi pedig egyéb támogatás. A tervezésnél 5,9 milliárd forintot szántak erre a beruházásra, a végeredményben, a módosításnál 13 milliárd 381 millió forintot költöttek el. Uraim, ez milyen terve zés? Önök csak költik a pénzt, amikor éppen rendelkezésre áll, amikor beszipolyozzák, beharácsolják az adófizetőktől, utána pedig ezt teszik. Milyen módon követhették el? Ezt azért teszik egyébként, mert lényegében a parlament kontrollja alól kivezették a költekezést, és ennek az a módja egyébként, amire most néhány gondolatban majd kitérek, hogy a parlament ilyen irányú ellenőrző funkciójáról önök, tisztelt fideszes, kormánypárti képviselőtársaim, lemondtak, és hagyják, hogy elszabadult módon történjen, am i történik. Tehát, kedves képviselőtársam, önök nem gazdálkodnak, hanem csak költekeznek, és ez működik. (Dr. Hargitai János: Mi az, amit ti csináltatok?) A kormányzat nagyobb hatalommá vált egyébként ebben a folyamatban, mint a népképviselet, mint a parla ment, és azt gondolom, ez óriási probléma, ami elvezethet oda, hogy abban a fenyegető nemzetközi helyzetben, amelyben egyre többen beszélnek olyan gazdasági válságról, amely bekövetkezhet, az ilyen magatartás Magyarországot veszélybe sodorja, és ennek absz olút jeleit is látjuk. A parlament költségvetési jogai nagymértékben sérültek ebben a folyamatban. A költségvetési maradványok állománya, hogy egyet említsek ezek közül, az elmúlt években olyan mértékűre duzzadt, hogy az rendkívüli módon veszélyezteti mind aggregált szinten a költségvetés fenntarthatóságát, mind pedig mikroszinten a közpénzek áramlásának szabályozását. Milyen adatokra, tényekre gondolok? 2003 és 2013 között - kedves képviselőtársam, hogy az ön kérdésére is válaszoljak, hogy mit csináltunk - az év végi maradvány állománya a GDP 22,5 százalékát tette ki, vagyis gyakorlatilag minden év végén ugyanannyi keletkezett, mint amennyit az év elején az előző évi maradványból felhasználtak, és a nagy költségvetési lazítás és kiigazítások sem okoztak eb ben egyébként fél százaléknál nagyobb kilengést. Ennek ellenére 2014től kezdve gyors ütemben halmozódik ez az állomány, 2017 végére még a kötelezettségvállalással terhelt rész is legalább eléri a GDP 7 százalékát. Uraim, milyen gazdálkodás ez?! Milyen fel elős beszámolás ez a parlament előtt? Milyen tervezés ez, amikor önök ezt csinálják? A következő évre átvihető maradványok - és egészen konkrét példát is fogok mondani egyébként, hogy még számszakilag sem stimmel az, amit csinálnak, még azzal is baj van - kizárólag intézményi és fejezeti kezelésű előirányzatoknál képződhetnek, a központi előirányzatoknál és alapoknál nem. Ez azt is jelenti, hogy gyakorlatilag csak olyan előirányzatokon, amelyek alakulása a kormány felelősségi körébe tartoznak, nem függenek makrogazdasági, demográfiai vagy egyéb, kormány által nem kontrollálható, egyébként kontrollálandó tényezőktől. Bizonyos esetekben természetesen van létjogosultsága a maradványoknak, hiszen lehet itt rossz időjárás vagy valamilyen
