Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
1022 Nyilvánvalóan látni kell azt, hogy mi van e mögött a magas növekedési ütem mögött. Ha megnézzük azt, hogy a gazdaság potenciális növekedési üteme ugyanakkor nem változott, továbbra is a 1,52 százalékos sávban van, akkor meg kell állapítanunk azt, hogy bizony itt az történt, hogy 201718ban is egy választási költségvetés alakult ki. Ez a választási költségvetés felfűtötte a gazdaságot, és ma egyébként egy túlfűtött gazdaság van. 2017ben is m ár egy ilyen túlfűtött gazdaság volt, hiszen a potenciális növekedési ütemnél jelentősen magasabb a tényleges növekedési ütem. (11.10) Mi mutatja ezt egyébként 2017ben? Most önök azt mondhatják, hogy kérem szépen, az államháztartási hiány 2,2 százalék v olt, miről tetszik beszélni ön. Hát, arról, hogy a pénzforgalmi hiány viszont 4,8 százalék volt, és nyilvánvalóan ez a 4,8 százalékos hiány egy valóságos hiány akkor is egyébként, ha az EUs elszámolás miatt erről nem kell számot adni, de ez mindenképpen a gazdaság túlfűtéséhez és túlfűtöttségéhez járul hozzá. Tehát én azt gondolom, hogy erről nem szabadna elfeledkezni; és arról se egyébként, amit miniszter úr mondott, hogy az EUforrások felhasználása. 2930 milliárd forintot használtak föl 2017ben, ez a G DPnek 7,6 százaléka volt, ez egy igen jelentős nagyságú és igen jelentős összeg. Az is látszik nagyon jól, hogy ha megnézzük az elemzésekben, hogy az összes hiány, a pénzügyipénzforgalmi hiány 1833 milliárd volt, s ebből egyébként 1447, tehát a túlnyomó többsége volt az uniós költségvetésből származó hiány. Vagyis arról szól a történet, hogy az uniós források ugyan nem érkeztek be, de azokat a költségvetés megelőlegezte, és ebből következett ez a diszkrepancia a 2,2 és a 4,8 százalék között. Ugyanez folyt atódik egyébként a 2018as esztendőben is, hiszen az idei esztendőben is ugyanez a helyzet. Kérdés természetesen, hogy mikor, hogyan, mekkora nagyságban jönnek be az EUs források, mert ha ezek nem igazából jönnek be, akkor bizony jelentős megtorpanásra ke ll majd számítani, hiszen a következő esztendőben jelentős visszafogásra lesz szükség. Mert azért egyvalamit ismerjünk el: ez a kormány 2010 óta, amióta regnál, azóta egy dolgot nagyon keményen betartott, a 3 százalékos kritériumot, és én biztos vagyok ben ne, hogy ezt meg fogja tenni a jövő esztendőben is, de a jövő esztendőben könnyen elképzelhető, sőt nagyon valószínű, hogy ennek már növekedési áldozata is lesz, mert már nem lesz meg az a kegyelmi állapot, ami az eddigiekben megvolt. Második pont, az álla madósság alakulásával kapcsolatosan: a 2016os zárszámadásban azt lehetett olvasni, hogy az adósság GDParányosan 72,3 százalék. Ehhez képest a 2017es stabilitási törvény szerint 72,9 százalék, vagyis úgy csökkent, hogy nőtt, 72,3ról 72,9re. Természetes en persze ez nem lett volna tartható, ezért aztán újraszámolták a stabilitási törvény szerint a 2016ost, így aztán 74 százalékra emelték föl, s aztán így a 74hez képest a 72,9 már valóban csökkenést jelent. Aztán az uniós módszertanra való átállás miatt, hiszen az Eximbank elszámolásának is meg kellett történnie, ez is egyébként egy cseles módon történt meg, úgy, hogy nemcsak 2017re, hanem 2016ra is jutott ebből a többletállamadósságból, mégpedig úgy, hogy 2016ra sokkal magasabb, ebből következően 201 6ra az jött ki, hogy 75,9 százalék, 2017ben pedig 73,3 százalék. Így már valóban teljesült az államadósság csökkenése, vagyis az adósság GDParányos csökkenése, de ha valaki megnézi a számsorokat, akkor azt látja, hogy ennek viszont lett egy folyománya, hogy 2014 és 2015 viszont nem nagyon stimmelt, hiszen 20142015ben 76,6 mind a két esztendőben, vagyis ha visszamenőleg néznénk, akkor 20142015ben bizony nem teljesült ez a csökkenő tendencia, aminek pedig teljesülnie kellett volna. Beruházások: elhangz ott itt, többen is mondták, hogy a beruházások nagyon örvendetes módon 18,2 százalékkal növekedtek. Ez valóban így van, kétségkívül örvendetes dolog, de ha megnézzük azt, hogy ezek milyen területekre összpontosulnak, akkor a kép már nem ennyire szép. Az ok tatásban, egészségügyben, közigazgatásban az épület, építésjellegű beruházásoknak nagyon nagy növekedése volt, mintegy 60 százalék körüli növekedési ütemek voltak, de a feldolgozóipari beruházások csak 7,3 százalékkal növekedtek, a műszaki tevékenységeket érintők pedig csak 7,5 százalékkal.
