Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
1023 Vagyis arról van szó, hogy a beruházások nagy többsége nem a technikai fejlődést szolgálta, és nem arra vonatkoztak, hogy a jövőben egy olyan tőkeállomány alakuljon ki, amely képes lehet ezt a 1,52 százalékos potenciál is növekedési ütemet följebb emelni 34 százalékra, hanem sokkal inkább olyanokra, ami most gyorsan pörgeti a gazdaságot. Egyébként ezt támasztja alá az a tény is, hogy az építőipar mintegy 30 százalékkal növekedett volumenét tekintve a 2017es esztendőben . Egy fantasztikus nagy szám ez a 30 százalék a közgazdászok számára, úgyhogy nem is nagyon akarjuk elhinni; ez olyan, hogy a számtanpéldákban létezik ilyen, de a valóságban nem nagyon. Ez viszont egyébként kicsit is azt is jelenti, sőt azt gondolom, nem k icsit, hanem elég megalapozottan, hogy bizony itt egy építőipari buborék alakult ki, mert hosszabb távon egy ilyen nagy dinamika nem tartható fenn. Tehát ennek az építőipari buboréknak előbb vagy utóbb ki kell durranni. Nem tudom, hogy erre mikor kerül sor , hogyan és milyen módon, lehet ezt persze finomabban is, egy soft landinggel is megvalósítani - hogy fokozzam a képzavart , de az is elképzelhető, hogy ez bizony ennél drámaibb módon fog megtörténni. És ne felejtsük el, miközben az építőipar 30 százalékk al száguld, az ipari termelés a tavalyi esztendőben csak 4,8 százalékkal növekedett, amelynek nyilván a fő létrehozója a külföldi tőke volt és az export. Az infláció tekintetében 2017ben még nem látszott és nem látszik markánsan az, hogy vége a deflációs időszaknak, de azért ne felejtsük el, hogy ebben az esztendőben az előző év 0,4 százalékos inflációjához képest már 2,4 százalék, és előkészíti azt, hogy az idei esztendőben biztos, hogy 3 százalék fölött lesz, és a jövő esztendőben is az várható. Nagyon j ól látszik, hogy az üzemanyagok 7,2 százalékkal emelkedtek, az élelmiszerek 2,8 százalékkal, és a szolgáltatások, amelyek nagyjából visszafogták ezt az egészet, mert ott csak 1,5 százalékkal, talán azért is, mert ott a módszertan egy kicsit nehezen tud vál tozni vagy nehezen tud mozogni. A foglalkoztatás kérdése: 2017ben növekedett, tovább növekedett a foglalkoztatás, 1,5 százalékos növekedés volt, és ez is elhangzott többször, hogy 4,4 millió fő ma már az alkalmazottak száma. A közfoglalkoztatottak száma j elentős mértékben csökkent, 175 ezerről 44 ezerre. Ez nagyon örvendetes egyébként, különös tekintettel, ha a 2010 előtti időszakhoz viszonyítjuk, amikor 3,8 millió embert foglalkoztattak, ehhez képest a 4,4 millió valóban egy nagyon nagy növekedést jelent, és ez tulajdonképpen, ha megnézzük, akkor 1516 százalékos növekedést jelent. Ha ezt összevetjük a 20 százalék körüli GDPnövekedéssel, akkor viszont azt kell megállapítani, hogy 78 éves időszakra vonatkozólag nagyon sovány a termelékenység növekedése, m ert nem több mint 34 százalék. Vannak olyan országok, ahol a 34 százalékos termelékenységnövekedést egy esztendő alatt produkálnak, és nem két választási periódus alatt, vagyis az látszik, hogy olyan munkaerőt vontak be a hazai gazdaságba, amely munkaerő nek nagyon alacsony a termelékenysége, és a magas termelékenységű munkások viszont elmentek külföldre és külföldön dolgoznak, illetve a közmunkában voltak foglalkoztatva, és emiatt nagyon alacsony a termelékenység. Nem sok van a zárszámadá si jelentésben a versenyképességről, a mai alkalommal viszont miniszter úr jelezte azt az örömhírt, hogy a World Economic Forum szerint az új versenyképességi rangsorban a 60. helyről a 48. helyre tudtunk javítani. Ennek nagyon örülök én magam is, bár egy kicsit azért bizonytalan vagyok ennek az értékelésében, hiszen ő is, nagyon helyesen, utalt arra, hogy a mutatószámok kétharmada megváltozott, ebből következően nem biztos, hogy összehasonlítható a korábbiakkal. Ha majd az új módszertan szerint további jav ulások lesznek, akkor reménykedjünk benne, hogy ez valóban egy tartósabb tendencia eleje lehet. A szektorális elemzés kapcsán, amikor megnézzük, hogy funkcionálisan hogy is néz ki az egész költekezés, akkor azért engedjék meg, hogy hadd mondjak egy rossz h írt. (11.20) Próbáltam készülni az ÁSZ „Elemzés” című anyagából, mert az ember mindig tanul, azonban nem igazából javasolnám önöknek, hogy mondjuk, a 37. oldal ábráját vagy táblázatát fölhasználják. (Felmutatja.) Ugyanis ezeknél a különféle funkcióknál ’ 16os és ’17es bontásban nominális GDPk vannak számba véve, amik azt sugallják, hogy a jóléti funkciók növekedtek 12 126 milliárdról 12
