Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1013 Ha valaki, akkor én nagyon ör ülök annak, ha Magyarországon nő a GDP, és egyébként a makrogazdasági mutatók javulása évtizedes távlatban elvitathatatlan. Tehát nehogy azt higgye bárki, hogy mi a „minél rosszabb, annál jobb” elve alapján közelítenénk ehhez a kérdéshez, vannak ebben a Há zban ilyenek, a Jobbik frakciója nem tartozik ezek közé. Viszont önmagában a GDP 4,1 százalékos növekedéséből kiindulni szakmai blődség, a hozzá nem értésről és az átpolitizáltságról tanúskodik, hiszen önmagában ez az egy mutatószám mit mond el a magyar ne mzetgazdaságról? Orientációt adhat, de az, hogy mantraszerűen ezt tolják mindenféle alátámasztás nélkül, egész egyszerűen kikezdi a szakmaiságot. Hiszen itt miről kellene hogy beszéljünk? Arról, hogy a GDP 4,1 százalékos növekményében mekkora szerepet kapn ak magyar mikro, kis és közepes méretű vállalkozások; mekkora szerepet kapnak azok a multicégek, amelyek ezermilliárd számra viszik ki adózatlanul, jellemzően adózatlanul a profitot Magyarországról. Nagyon örülünk az ő gyarapodásuknak is, de csak akkor, h a a közteherviselés rendszerébe bevonják őket, és azért legyünk őszinték, a társasági adóhoz történő hozzányúlás a magyar mikro, kis- és közepes vállalkozásokat nagyjából 1 százalékos szinten érintette, viszont egy brutális kedvezményt biztosított azon mu ltinacionális hálózatnak, amely eddig sem vett részt a közteherviselésben az elvárható módon, és amelyről eddig is elmondható volt, hogy munkahelyteremtési támogatások formájában sok esetben megkapta a felvett munkaerő kétéves munkabértömegét, márpedig enn él hosszabb időre multicég nem igazán vállalja azt, hogy azt az érintett munkaerőt alkalmazza. Azt is el kell mondanom, hogy bár dicséretes a GDP hasonló növekménye, nagyon fontos lenne tudni, hogy ez valóban fenntarthatóe. (10.30) Fontos lenne tudnunk, hogy áthúzódó hatások mennyiben befolyásolják, az EUforrások körüli ingadozások mennyiben befolyásolhatják mindezt. Én tehát nagyon örülök akkor, ha Magyarország Kormánya önerőből foganatosított beruházásokról beszél itt. No de itt s em mindegy az, hogy mondjuk, a BudapestBelgrád vasútvonal soha meg nem térülő és hitelfelvétellel tarkított őrületéről van szó, vagy pedig értelmes termelő beruházásokról, merthogy azokból is van. Szerintem azokat illene kidomborítani sokkal inkább. A hel yzet viszont a számok szintjén az, hogy az a GDPnövekmény, amely kimutatható volt az utóbbi években - itt többéves folyamatokat érdemes vizsgálni, 201017 között ’17ről vannak lezárt adataink, ahol gazdasági folyamatokat teljes körben tudunk vizsgálni , ebben az Orbánérában tehát 17 százalékkal léptünk feljebb, miközben a kimutatások szerint az úgynevezett posztszocialista országok 2022 százalékkal. Tehát ebben a hétéves távlatban regionális szinten sem sikerült még az elvárható átlagot sem hoznunk, és azt is láthatjuk, hogy a balti országok és még Románia is elhúzott e mutató tekintetében mellettünk, ami önmagában döbbenetes. Azt is el szeretném mondani önöknek, hogy a gazdasági fejlettséget tekintve - az egy főre jutó GDPvel szokták ezt megközelíteni ; nem biztos, hogy teljesen helyes mutatószám, de fogadjuk el e tekintetben - az EU keleti blokkjában már nemcsak Szlovénia és Csehország, hanem Szlovákia, Lengyelország, Észtország és Litvánia is megelőzött bennünket. Itt tartunk jelen pillanatban. Államt itkár úrnak nem is címzem azt, hogy az osztrák GDP a magyarénak majdnem pontosan 2,7szerese. Azt kell hogy mondjam, nem az az elvárható szint, hogy 10 éven belül ezt érjük el vagy haladjuk meg, de az egészen biztosan, hogy valamifajta orientáció látsszon a magyar kormány részéről, azon kívül, hogy lehívnak külföldi forrásokat meg uniós forrásokat, és azokat elképesztő korrupciós ráta mentén igyekeznek beforgatni a magyar gazdaságba, úgy, hogy a közbeszerzések jó részén vagy jó ismerős, vagy jóbarát indul. Engem megdöbbentett az a polémia is, ami itt lejátszódott közöttünk. Talán Vejkey képviselőtársammal beszélgettünk erről, amikor azt vitattam, hogy miért ilyen magas az egyszemélyes közbeszerzések aránya. Önök mindannyian tudják a kormánypárti padsorokból, hogy mit jelent egy egyszemélyes közbeszerzés Magyarországon. Azzal igyekeztek engem megnyugtatni,
