Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke
1007 2017ben az adórendszer továbbra is a fogyasztási forgalmi típusú adókat részesítette előnyben, a jövedelmeket terhelő adók súlya csökkent. A módosított előirányzathoz képest nagyobb összegben teljesült többek között a társasági adó, a szem élyi jövedelemadó, azonban több adónemnél a bevételek nem érték el a módosított előirányzat összegét, például egyszerűsített vállalkozói adó, reklámadó, jövedéki adó. Jóllehet az áfabevételek előirányzatától a bevételek 0,5 százalékponttal elmaradtak, azon ban a 2016. évi bevételeket 235 milliárd forinttal meghaladták. Egyes alapvető élelmiszerek és az internet áfájának csökkentése hozzájárult a háztartások fogyasztásának növekedéséhez, ami a GDP ütemét meghaladta 4,7 százalékkal, másrésztő l viszont az áfabevételek növekedését mérsékelte. Ennek hátterében a reálbérek és ezzel együtt a belső kereslet növekedése áll. Azt gondolom, itt kell feltennünk azt a kérdést, hogy ezek a folyamatok fenntarthatóake, mi a feltétele a továbblépésnek, milye n következtetésre juthatunk. A Számvevőszék is megpróbálta ezt megtenni, hiszen a következő időszak értékeléséhez hozzá kell járulnunk, ezért engedjék meg, hogy erre is kitérjek. Itt szeretném hozzáfűzni, hogy a pozitív makrogazdasági folyamatok fenntartha tóságát a 2018. évről szóló elemzéseink is alátámasztják. Nőnek a bérek és a fogyasztás, megbízhatóan érkeznek a költségvetésbe az adóbevételek. (10.00) Meggyőződésem ugyanakkor, hogy az elmúlt években végbement pozitív költségvetési és makrogazdasági fo lyamatok fenntarthatósága alapvetően három fő ponton nyugszik. Egyrészt folytatni kell az adóbeszedés hatékonyságát fejlesztő programokat, amelyekre támaszkodva lehetőség nyílik a munkát terhelő közterhek további csökkentésére, s így a gazdaság további élé nkítésére. Ezt hívom én fenntartható kifehérítésnek. Az elmúlt években lezajlott adópolitikai intézkedéseink folytatása - vagyis a munkát terhelő adók konzekvens csökkentése és a forgalmi típusú adók hatékony beszedése - kulcskérdés a fenntarthatóság szemp ontjából. Ráadásul a környező országokkal való versenyképességünkben itt javítási kihívásokkal kell szembenéznie a magyar gazdaságnak továbbra is. Meggyőződésem, hogy a magyar adórendszer, így a magyar gazdaság alapját a forgalmi típusú adóbevételek jelent ik, amit minden eszközzel meg kell védeni. A fenntarthatóság erősítése és a jól irányított állam fejlesztése szempontjából másodsorban egy tágabb értelemben vett kérdéskörre is érdemes odafigyelni, ez pedig a digitális megoldások alkalmazása. A digitalizác ióban rejlő lehetőségek széles körű kiaknázása nemcsak a gazdaság, a lakosság, de az állam számára is lehetőségeket teremt a működés hatékonyságának a növelésére, a jobb minőségű állami szolgáltatások nyújtására. Harmadrészt szeretném kiemelni, különösen n agy jelentősége van a mérésnek, hogy az állam eredményességi célokat tűzzön ki minden közpénz felhasználásával indított projekt elé, hiszen a beruházások hatékonysága, egyáltalán a közpénzek elköltése csakis ezek révén állapítható meg. Tehát: a fenntarthat óságnak összességében három pillérét szeretném figyelmükbe ajánlani: a kifehérítés, a digitalizáció és az eredmények mérésének a kérdésköreit. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A 2017. évi makrogazdasági folyamatokról szóló elemzésünk is rámutatott, hogy a tavalyi év végén az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya az eredeti törvényi előirányzatnál lényegesen nagyobb lett, részben az európai uniós bevételek alulteljesülése, részben a kormány tudatos - miniszter úr által is kihangsúlyoz ott tényezője, az államháztartási jogszabályokkal egyébként összhangban lévő - döntései következtében. Az uniós források hazai költségvetési megelőlegezése és ezáltal a pályáztatás felgyorsítása a pénzforgalmi hiányt időszakosan megnövelte, mégis célszerű, az anticiklikus költségvetési politika mozgásterét bővítő lépésnek tekinthető. A 2017. évet és napjainkat jellemző konjunkturális időszakban ugyanis az üzleti szféra vállalni tudja a pályázatok többletkövetelményeit, így például a
