Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke
1008 foglalkoztatás bővítését vagy az exportnövekedést, egyáltalán az árbevételbővülést, következésképpen az uniós források esetében a pályáztatás felgyorsítása a vállalati szféra beruházásait dinamizálta. Ha visszatekintünk a 20082012es jóval nehezebb időszakra, az üzleti szféra e zt nem tudta akkor megtenni, sőt inkább a visszafejlődéses döntések voltak inkább előtérben, legalábbis a kivárás egyértelmű volt. Tehát hosszú távon kedvezőnek ítéli meg a Számvevőszék, illetve a magam részéről én is, hogy ez az előfinanszírozási képesség e az országnak erősíti a fenntarthatóságot hosszabb távon is. A megelőlegezés miatt szükséges többlet állampapírkibocsátás költségei pedig 2017ben ráadásul lényegesen alacsonyabbak voltak a korábbi években tapasztaltaknál. Ugyanakkor az uniós források me gelőlegezése tartalékképzésként is szolgált - amire egyébként a Költségvetési Tanács is külön felhívta a figyelmet, illetve az ÁSZ az elemzésében , mivel a megelőlegezett összeget a későbbi években az EU megtéríti Magyarország számára. Az uniós források m egelőlegezésével lényegesen tompítani lehetett az uniós forrásfelhasználás 20072013 közötti támogatási ciklusra jellemző hullámzását, a kényszerekből adódó nehézségeket, az esetlegesen elkövetett hibákat, és a vállalkozásokat érdekeltté lehetett tenni a f orrásfelhasználásban jelenleg. A makrogazdasági elemzések arra is rávilágítottak, hogy az állami feladatellátásra fordított források mindegyik fő funkció esetében növekedtek 2016hoz képest, egyedül az államadósság kezelésének a költségei esetében történt csökkenés, ami egy pozitív folyamat. 2017ben védelemre, a terrorcselekmények megelőzésére, a rendvédelemre és a közbiztonság javítására, valamint a migrációs nyomás kezelésével kapcsolatos fejlesztésekre fordított jelentősen többet a kormány. Oktatásra, e gészségügyre, társadalombiztosításra 2017ben az államháztartás kiadásainak 55,2 százalékát fordították, ami az előző évhez képest 860,4 milliárd forinttal több. 0,3 százalékponttal emelkedtek a lakásügyekre, települési és közösségi tevékenységekre és szol gáltatásokra fordított összegek, miközben az államadósságkezelés kiadásai a 2016. évi összegnél 0,7 százalékponttal kedvezőbbek lettek. Itt kell azt a makrogazdasági kérdést föltenni, hogy mekkora államot szeretne Magyarország, hiszen most kerül az a kérd éskör előtérbe, hogy aze a pozitív, hogy mindig többet költ minden területen az állam, vagy pedig egy kisebb állam, kisebb adórendszerrel, de kevésbé gondoskodó környezetet teremt. Úgy gondolom, ezt a kérdést a mindennapi gazdaságpolitika homlokterébe kel l helyezni, hiszen ez határozhatja meg, hogy hosszabb távon Magyarország milyen pályát jelöl ki, hiszen a V4országokban, akár a környező országokban egy sokkal kisebb méretű állam a jellemző, kisebb az újraelosztás mértéke, kisebb az adóbeszedés aránya, é s ennek megfelelően egy más állami gazdasági működés makrogazdasági környezete alakul ki. Arról is szólni kell, ha már az aktuális adatokról szólt a pénzügyminiszter úr, éppen a versenyképességi értékeléseknél, hogy azt láthatjuk, hogy korábban jellemzően az állam minőségét, az állam működésének a milyenségét értékelték plusz vagy mínusz arányban egy versenyképességi kérdésben, és ahogy láthatjuk, ez bizony időben változik, akár a nemzetközi megítélésben is. Tehát én úgy gondolom, van egy kényszerektől kevé sbé szorított gazdaságpolitikai környezet, amelynek keretében érdemi hosszabb távú vitát is lehet folytatni, hiszen a 201617es évek jó alapot teremtettek arra, hogy konszolidálódott, egy növekedő pályára helyeződött a kormányzati politika hatására és a k ülső gazdasági környezet együttes hatására, mind a fogyasztás, mind pedig a beruházás oldaláról fűtve, támogatva ezt. De hogy merre tovább, úgy gondolom, ennek a kérdésnek igazából ott van meg a helye és szerepe, hogy akkor végül is milyen méretű állammal szeretnénk versenyképesek lenni a következő években Magyarországon. Tisztelt Képviselők! Meggyőződésem szerint munkánkkal - az október 5én nyilvánosságra hozott és az Országgyűlésnek, illetve a Költségvetési Tanácsnak is átadott jelentésünkkel és elemzésü nkkel - hozzájárulunk a kedvező költségvetési folyamatokhoz, és támogatjuk, hogy az Országgyűlés a zárszámadási törvényjavaslat elfogadásáról megalapozott döntést hozhasson.
