Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ARATÓ GERGELY (DK):
943 Az ülésnap megnyitása ELNÖK : (A teremben lévők felállna k, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés harmadik nyári rendkívüli ülésének második ülésnapját megnyitom . Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Tiba István és Szávay István jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Napirend előtti felszólalások: Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalások kal kezdjük munkánkat. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Arató Gergely képviselő úr, Demokratikus Koalíció: „Miért nem fontosak a kistelepülési gyerekek a kormánynak?” címmel. Megadom a szót, képviselő úr. ARATÓ GERGEL Y (DK) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy Tolna megyei kistelepülésen élő gimnazista, Norbert fordult hozzám. Arról írt a levelében, hogy a bejáróknak, akik úgy járnak középiskolába, hogy egy kistelepülésről kell eljutniuk oda naponta, milyen nehézségei, gondjai vannak, hogy mekkora gondot okoz többek között az, hogy a menetrend nem alkalmazkodik az iskolások, a diákok igényeihez, emiatt gyakran másfélkét órát kell várniuk. Arról is írt, hogy milyen nehézséget okoz ezeknek a gyakran neh éz sorban élő családoknak az, hogy megfizessék azt a bérletárat, ami ahhoz szükséges, hogy eljuthassanak naponta az iskolába, hogy mennyivel nehezebb nekik mind anyagilag, mind pedig időben eljutni például egy jó középiskolába, mint nagyvárosban élő társai knak. Vagy éppen, hogy mekkora gondot okoz az, hogy a buszindulások, menetrendek miatt a délutáni foglalkozásokban, tehetséggondozásban nem vagy kevésbé tudnak részt venni, mint az adott településen élő társaik. De hadd mondjak egy másik példát is! 2015 ót a - nagyon helyesen - felmérik az általános iskolás diákok nyelvi ismereteit, nyelvi tudásait. Ez a felmérés azt mutatja, hogy rendkívül nagyok a különbségek a nyelvtudásban is a községekben élő diákok és a fővárosban élő diákok között. Például a fővárosba n németet tanuló diákok 60 százaléka szerzett jó eredményt ezen a teszten, közben a községekben tanuló nyolcadikos diákok esetében csak 38 százalék ez az arány. Hasonlóképpen angol nyelvből is nagyok ezek a különbségek. A budapesti nyolcadikosok 80 százalé ka szerepelt jól a teszten, miközben a községben élőknél ez az arány csak 54 százalék. Nagyok a nyelvtudásbeli különbségek a régiók között is, mint sok minden más egyébben is. E tekintetben is az északmagyarországi, valamint az észak- és délalföldi régió k iskoláiba járó diákok teljesítenek gyengébben, a legjobban pedig a fővárosi diákok. Külön hátrányt jelent az is, hogy a községekben élő diákok jó része nem választhatja meg azt, hogy milyen nyelvet tanuljon, például hogy angolt, németet, leginkább ez a k ét nyelv játszik szerepet, hanem ami az iskolában van, azt kell tanulnia. 80 százalékában ezeknek az iskoláknak nincs módja a diáknak arra, hogy a család vagy a szülő választása alapján döntse el, hogy milyen nyelvet tanul. Amikor arról beszéltem egy koráb bi hozzászólásomban, tisztelt államtitkár úr, hogy az önök által tervezett intézkedés, amely 2020tól nyelvvizsgához kötné az egyetemi, főiskolai továbbtanulást, éppen a hátrányos helyzetű, adott esetben kisközségekben vagy községekben élő diákokat sújtja,
