Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 29. péntek - 15. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
812 tovább fogja vinni a szociális hozzájárulási a dó kulcsának a csökkentését. De azt gondolom, hogy a versenyszférában a béremelést segíti az is, hogy a kisvállalkozásoknál kedvező változások vannak. A kivát választók összeghatára, limithatára érdemben növekszik, és fennmarad az egyik legkedvezőbb és leg népszerűbb adónem is, az úgynevezett kata. Ha a béremeléseket mondtam a versenyszférában és kitértem a közszférában is rá, akkor e tekintetben is előrelépést várhatunk a közszférában dolgozók esetében. A kormány korábban azt vállalta, hogy a gazdasági növe kedéssel összhangban valósít meg béremeléseket a közszférában. A 700 ezer fő költségvetési szervnél foglalkoztatottak közül több mint 550 ezer főnél valósult már meg béremelés, és ezek érdemi béremelések voltak, gondolhatunk például a rendvédelmi vagy a ho nvédelmi szerveknél foglalkoztatottak esetén az 50 százalékos béremelésre, aminek az utolsó részét a jövő évi költségvetésitörvényjavaslat tartalmazza. De a már elindított és folyamatban lévő béremelések mellett a jövő évi törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy a kormánytisztviselők esetén és az önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők esetén szintén egy érdemi béremelés valósulhat meg. Erre a fedezetet a jövő évi költségvetésitörvényjavaslat a tartalékok előirányzaton tartalmazza, a konkrét mérté k pedig a kormány későbbi döntésének függvénye. A nagy kiadási területeket illetően az elmúlt napokban főleg baloldalról az hangzott el, hogy keveset költ az állam oktatásra, egészségügyre vagy a társadalombiztosítási és jóléti célokra. Ha tényszerűen megn ézzük az adatokat, akkor azt tudom elmondani, hogy az említett területeken többletekkel kalkulálhatunk. (13.00) Az oktatásnál ez 15 milliárd forint. Sokan azt mondták, hogy ez csekély érték, de kérem, vegyék figyelembe azt, hogy számos európai uniós proje kt kifut, ennek következtében az oktatási célú uniós források 2018ról 2019re csökkenhetnek, de ezt nemcsak ellensúlyozzák, hanem meghaladják a tisztán hazai többletek, amelyek az oktatási rendszerben rendelkezésre állnak, ennek az összege 98 milliárd for int körüli. Tehát a két finanszírozási forrás szaldójaként adódik az, hogy az oktatási kiadások 2019ben mintegy 15 milliárd forinttal növekedhetnek. Egészségügy. Rétvári Bence államtitkár úr, miniszterhelyettes úr utalt arra, hogy amíg 2010 előtt az egy f őre jutó egészségügyi kiadások csökkentek, addig 2010 után a tendencia megfordult, és növekedtek az egy főre jutó egészségügyi kiadások. Ezek a növekedések nemcsak az egészségügyi kiadások nominális növekedését eredményezték, hanem inflációval korrigálva a reálérték növekedését is mutatják 2010 és 2018 között, de mondhatom ezt 2019re is, hiszen a törvényjavaslat, amely a tisztelt Országgyűlés előtt van, és amelyről a vita folyt, 101 milliárd forint többletet tartalmaz egészségügyi célokra. Ha a biztonságos növekedés költségvetéséről beszéltem, és elsőként a biztonság makrogazdasági aspektusáról szóltam, akkor természetesen a „biztonság” szó a szó szoros, közvetlen értelmében is értelmezhető. Azt gondolom, ma már nem kérdés, és láthatjuk, hogy Európa legtöbb országában irányváltozás történik a tekintetben, hogy hogyan kell tekintsünk arra a migrációs folyamatra, amely 2015 után erősödött fel, és amely bizony a tényleges és a lakosság, a családok által érzett közbiztonság romlását eredményezte számos nyugateu rópai országban. Ebből a szempontból is értékelendő, hogy Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, és természetesen célunk az, hogy ezt a biztonságot megőrizzük, ezért a közbiztonságra, a honvédelemre 156 milliárd forinttal több kiadást tartal maz a jövő évi költségvetési törvény tervezete az idei számhoz képest. (Dr. Szűcs Lajost a jegyzői székben Földi László váltja fel.) Társadalombiztosítási és jóléti célokra, nagyobbrészt nyugdíjra pedig 163 milliárd forinttal fog többet kö lteni a magyar állam, amennyiben a tisztelt Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, mint 2018ban. Ezen kiadásoknak a jelentős része vagy meghatározó része a nyugdíjak összege.
