Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 29. péntek - 15. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
813 Hangsúlyoznom kell, hogy a nyugdíjak kapcsán, azontúl, hogy megőrizték reál értéküket 2010 után, még reálnövekedést is tapasztalhattak, hiszen a nyugdíjak reálértéke az alacsony inflációnak köszönhetően mintegy 10 százalékkal növekedett, és ebbe a növekedésbe nem értendőek bele a nyugdíjprémium kifizetései vagy az Erzsébetutalván yok. A jövő évi költségvetésitörvényjavaslat tehát összességében azzal kalkulál, hogy a nyugdíjasok az év egészében nemcsak megőrizhetik a nyugdíjuknak a 2018as reálértékét, hanem a nyugdíjprémiumnak köszönhetően, amennyiben a növekedés a 3,5 százalékot meg fogja haladni, pluszjuttatásra lesznek jogosultak. És értelemszerűen, amennyiben az infláció eltérne a kormány által kalkulált 2,7 százalékos mértéktől, akkor a kormány a törvényi előírások szerint vállalja, hogy a nyugdíjkiegészítést az év végén, a t örvényi határidőben biztosítani fogja. Többletek állnak tehát rendelkezésre oktatásra, egészségügyre, közbiztonságra, társadalmi célokra és családtámogatásokra is. Ha beszéltünk arról, hogy mik kellenek ahhoz, hogy megérje Magyarországon élni, és a kétségt elenül fennálló magyar és nyugateurópai magországok közötti növekedési és reálbérkülönbségeket nézzük, mik lehetnek azok a lépések, amelyek miatt egyre többen gondolják úgy, hogy megéri Magyarországon élni, dolgozni? Ha ezekre a kérdésekre keressük a vála szt, akkor a már említett béremelések és bérkonvergencia mellett, a már említett biztonságos lét mellett a családalapítás támogatását is ki kell emeljem, és azt kell elmondjam, hogy a jövő évi költségvetésitörvényjavaslat mintegy 90100 milliárd forinttal többet fordít a családok támogatására, mint 2018ban. A pontos összeg természetesen most még nem mondható meg, hiszen a polgári kormány által bevezetett adókedvezmények rendszerének köszönhetően több mint 360 milliárd forint maradhat családi kedvezménykén t a családoknál, ez a családi kedvezmény bővül, ésminél többen dolgoznak, minél többet keresnek, annál nagyobb mértékű lehet a családi kedvezmény összege. Ezen családi adókedvezményekkel vagy a szintén a polgári kormány által bevezetett otthonteremtési tám ogatások növekvő összegével együtt az összes családtámogatás 2003 milliárd forint körül alakulhat 2019ben. Ez az említett 90100 milliárd forinttal magasabb értéket mutatja a 2018as számhoz képest. A vitában sok szó volt arról, hogy az állam magára menny it költ. Én azt gondolom, hogy hasznos volt a vita e tekintetben, hiszen bízom benne, hogy tisztázni tudtuk azt, hogy az állam magára, az úgynevezett általános közösségi szolgáltatásokra mindössze 15 milliárd forinttal költene többet 2019ben, mint ’18ban , amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormány javaslatát, úgy, hogy a már említett egyszeri tételeknek köszönhetően ez a 15 milliárdos többlet tartalmazza például az európai uniós költségvetéshez való hozzájárulásunk mintegy 40 milliárd forintos növeked ését, hiszen ha növekszik a gazdaság, a magyar GDP nagyobb mértékben növekszik, mint az európai uniós átlag, akkor a gazdasági fejlettségünk arányában fizetendő befizetésünk is növekedni fog. Tehát, ha 15 milliárd az összes működési növekmény, és ebből egy ébként 40 milliárdot visz el az uniós hozzájárulásunk többlete, akkor, azt gondolom, láthatjuk, hogy az állam a saját működését tekintve továbbra is fegyelmezett gazdálkodást folytat, azzal együtt, hogy a már említett módon a kormánytisztviselőknél béremel éssel kalkulálunk. Ami az állam fejlesztő szerepét illeti, azt gondolom, hogy mára talán idejétmúltak azok a vélemények, amelyek szerint az államnak nem kellene a beruházásoknál aktívan szerepet vállalnia. A jövő évi költségvetésben - nem hiába hívjuk a bi ztonságos növekedés költségvetésének - a növekedés elősegítése érdekében 4000 milliárd forintnyi kiadás szerepel. Ezen kiadásoknak mintegy fele kapcsolódik csak az európai uniós forrásból finanszírozott programokhoz, a másik fele tisztán hazai finanszírozá sú, és hogyha azt nézzük, hogy az uniós finanszírozású programoknál is mindig van egy kötelező önrész, akkor a jövő évi költségvetésitörvényjavaslat alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy érdemben nagyobb a tisztán hazai finanszírozású, beruházási célú kö zkiadások összege, mint az Európai Unió által finanszírozott tétel. Én azt gondolom, hogy talán sikerült tisztázni azt a kérdést is, hogy az ország növekedése csak az uniós forrásoknak köszönhetőe, vagy sem. Ha kizárólag annak lenne köszönhető, akkor azok az
