Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 29. péntek - 15. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
811 Én nem gondolom, hogy Romániát e tekintetben példaként kellene említeni. Igen, Romániában nagyobb növekedés volt 2016ban é s 2017ben is, mint Magyarországon. De milyen áron? Ikerdeficit alakult ki. Én óva intenék mindenkit attól, hogy erre a pályára térjünk. Mi, magyarok pontosan tudjuk, hogy mit jelent az, amikor ikerdeficit alakulhat ki, és annak milyen negatív következmény ei lehetnek. S ha a növekedést említettem és párhuzamot vontam az elmúlt napok alapján a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest, akkor engedjék meg, hogy igen, azt az IMFet idézzem, amellyel nagyon sok tekintetben eltérőek voltak a gazdaságpolitikai nézetei nk. Az IMF nemrég járt Magyarországon, meghatározó gazdaságpolitikai szereplőkkel folytatott konzultációkat, és ez alapján az IMF is úgy látja, hogy az idei évben, az említett múlt évi kedvező folyamatok után, reális a 4 százalék körüli gazdasági növekedés . Ha a nemzetközi szervezeteket nézem, akkor még nem is mondhatom, hogy ők optimisták, hiszen például az OECD 4,4 százalékos növekedéssel kalkulál. És ha megnézzük az első negyedév tényszámát, akkor 4,4 százalék volt a növekedés, az úgynevezett naptárhatás tól tisztított szám pedig 4,7 százalékos gazdasági bővülést mutat. Azt gondolom tehát, hogy viszonylag kedvezők azok az alapok, amelyekre a jövő évi költségvetésitörvényjavaslatot készítettük. És ha már Romániát említettem, és az elmúlt két és fél napban a jövő évi költségvetésitörvényjavaslat kapcsán szóba került demográfiai célú fenntarthatóság és kivándorlás ügyét említem, akkor hadd ismételjem meg azt, hogy nemzetközi nyilvános statisztikák alapján a Magyarországról külföldre munkavállalási céllal táv ozott lakosok aránya jóval kisebb, mondhatom, töredéke például a román értéknek, de jóval kisebb a legtöbb környező országban látható értékeknél. Tényszerű, hogy az európai uniós csatlakozás után a munkavállalók egy jelentős része élt a szabad országválasz tás, munkaválasztás jogával, de azon dolgozunk, és a jövő évi költségvetésitörvényjavaslat annak a szellemiségében készült, hogy minél inkább megérje Magyarországon élni és dolgozni. E tekintetben nem tudok egyetérteni azokkal a véleményekkel, amelyek arr ól szólnak, hogy a jövő évi költségvetés a fenntarthatatlanság költségvetése. Ha megengedik, ezek után egy újabb gondolatsort nyitva beszélnék arról, hogy az említett makrogazdasági számok mellett, 4 százalék fölötti növekedés mellett, 1,8 százalékos hiány mellett és megnövelt tartalékok mellett vajon mennyi jut az egyes területek kiadására, illetőleg milyen mértékben nyílik lehetőség adócsökkentésre. Épp az említett 4 százalék fölötti növekedésnek köszönhetően családtámogatásokra, béremelésre, mind a verse nyszféra saját döntése alapján, mind a közszférában az állam döntése alapján, többletforrások fognak rendelkezésre állni. Ha előbb Romániánál a makrogazdasági adatoknál a kivándorlási számokat mondtam, akkor el kell mondjam, hogy számításaink szerint 2019ben folytatódni fog az a reálkonvergencia, ami a bérek fölzárkózásával jár együtt, és ami azt eredményezi, hogy reményeink szerint egyre többen gondolják úgy, hogy Magyarországon a megélhetésük biztosított, Magyarországon éri meg dolgozni, és folytatódhat az a tendencia, amit a ki- és bevándorlás kapcsán láttunk, amely értelmében a tavalyi évben már a KSH adatai alapján többen tértek haza Magyarországra, mint amennyien elmentek. A jövő évi költségvetésitörvényjavaslatban tehát azt gondolom, a béremelések é s például a családtámogatások növelése is ezt a célt szolgálja. De hogy konkrétumokat mondjak: a gazdaság egészében mintegy 9 százalékos átlagos béremeléssel kalkulálunk. Ez mintegy 6 százalékponttal lehet magasabb, mint az európai uniós átlag. A versenysz férában a béremeléseket meglátásunk szerint támogatja az az adórendszerbeli változás, amelyre sor kerülhet. Nevezetesen a 2016os hatéves bérmegállapodás keretében azt vállalta a kormányzat, hogy fokozatosan csökkenti a szociális hozzájárulási adó kulcsát. Mi azzal kalkulálunk, hogy ez 2019 folyamán megvalósul, tehát 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó kulcsa. Ez jelentős többletforrásokat hagy a vállalkozásoknál, amelyek ezt a felszabaduló forrást béremelésre vagy beru házásokra fordíthatják. Természetesen ezen adókulcscsökkentésnek a pontos időpontja függ a megállapodásban foglalt reálbéremelkedéstől. Azt tudom mondani, hogy a kormányzat vállalja azt, amit korábban aláírt,
