Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 29. péntek - 15. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
810 ezzel számolunk a jövő évi törvénytervezetben is, hanem azért is, mert az adósság szerkezete is jelentősen változott. Ha így nézzük a helyzetet , most sokkal kevésbé vagyunk kitéve a forint/euró árfolyam mozgásának például azért, mert az államadósság devizában mért részaránya 50 százalék fölötti szinthez képest érdemben 25 százalék alá csökkent. A forint árfolyamának a változása kapcsán én nem lát ok okot arra, amit a Demokratikus Koalíció részéről Varju László képviselő úr többször mondott, nevezetesen, hogy vonjuk vissza a költségvetést. Láttunk olyan költségvetést 2010 előtt, amit a beterjesztő kormány visszavont, mégsem állt meg a lábán. Azt gon dolom, hogy épp a nemzetközi térről várható esetleges hullámok kivédésére, például a tervezethez képest eltérő forint/euró árfolyam hatásának kivédésére vagy az infláció esetleges más értékének kivédésére számolt a költségvetés érdemi megnövekvő tartalékok kal. Ha a makrogazdasági képről beszélek, akkor tehát azt is elmondhatom, hogy a jövő évi költségvetést azért hívjuk a biztonságos növekedés költségvetésének, mert egyrészről 4,1 százalékos növekedéssel kalkulál, másrészről figyelembe veszi azt, hogy termé szetesen a nemzetközi folyamatok érdemben befolyásolhatnak magyarországi számokat, és ezért a tartalékokat megnöveltük. Én kifejezetten hasznosnak tartom az elmúlt két és fél nap e tekintetben folytatott vitáját, mert azt gondolom, megerősítette azt, hogy a kormány helyesen járt el azzal, hogy a jövő évi költségvetésben 50 százalékkal megnövelte a rendkívüli kormányzati intézkedések nevű előirányzat összegét, és 50 százalékkal megnövelte azt a biztonsági tartalékot, amelyet kizárólag a hiánycél teljesítése esetén lehet felhasználni. (12.50) A biztonságot növeli az is, hogy 1,8 százalékos hiánnyal kalkulálunk. Az elmúlt két és fél napban többször elhangzott, hogy a kormány nem tart be egy európai uniós szabályt, és még a saját jogszabályait is megsérti azza l, hogy az úgynevezett strukturális egyenleg tekintetében nem 1,5 százalékkal kalkulálunk 2019re. Először is egyértelművé szeretném tenni, hogy ahány közgazdász, annyiféle módon számolja a strukturális egyenleg mértékét. Egy rendkívül bonyolult kategóriár ól van szó. A tisztelt Országgyűlést nem untatnám sokáig, a GDP ciklikus pozícióját és úgynevezett egyszeri tételeket figyelembe véve határozható meg a strukturális egyenleg. Meglátásunk szerint az eddigi költségvetési politika egyértelműen a gazdasági növ ekedést és ezzel párhuzamosan a bérek felzárkózását szolgálta, és az a meglátásunk, hogy a strukturális egyenleg tekintetében is a középtávú számokat úgy állítottuk össze, hogy az összhangban legyen Magyarország középtávú strukturálisegyenlegcéljával, és ezért az említett 1,5 százalékos strukturális egyenleget számításaink szerint 2020ban fogja elérni a magyar költségvetési pozíció. Ami számít, az az, hogy a költségvetés hiánya biztosítsa az államadósság csökkenését. Így készült tehát a jövő évi költségve tésitörvényjavaslat, és ennek szellemében készítjük a következő költségvetésitörvényjavaslatokat a választópolgárok bizalmából. 2020ra azzal kalkulálunk, hogy a hiányunk 1 százalék alá mehet, és ezzel összhangban az államadósság is a GDP 60 százaléka kö rnyékére süllyedhet. (Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben Szabó Sándor váltja fel.) Engedjék meg, hogy a makrogazdasági területen arról is szóljak, hogy az a gazdasági növekedés, amit az elmúlt években elértünk, nemzetközi viszonylatban hogyan értékelhető. Baloldali hozzászólók többször arról beszéltek, hogy nemzetközi téren nem is magas ez a növekedés. A 2016os számokat emelte ki Varga László képviselő úr. Engedjék meg, hogy az Eurostat adataira hívjam fel a figyelmet, amelyek nyilvános adatok. Ezek szeri nt a 2013as növekedési fordulatot követő négy évben a magyar gazdaság átlagosan 3,6 százalékkal növekedett. Ez magasabb, mint a régióban lévő országok többsége. Ráadásul, ismétlem, ez a növekedés az államháztartás stabilitása és a folyó fizetési mérleg tö bblete mellett valósult meg, vagyis az egyensúlyi mutatók is jól alakultak.
