Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 28. csütörtök - 14. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:
640 szinten mindössze 222 ezer forint volt, ami havi szin ten nettó összegben 14 500 forintnak felelt meg. Szeretném még egyszer elmondani, ’14ben a nemzetiségi önkormányzatok támogatása átlagosan 14 500 forint volt havonta. Az elmúlt négyéves ciklusban sikerült ezt a támogatást az 50 fő alatti nemzetiségi telep ülések nemzetiségi önkormányzatainál 470 ezer forintra, az 50 fő feletti települések nemzetiségi önkormányzatainál 940 ezer forintra emelni. Itt tájékoztatásul jelzem, hogy ha a 2011es népszámlálásnál 50 fő alatt vallotta magát valamely nemzetiség tagja a nemzetiséghez tartozónak, ők fele annyit támogatást kapnak, mint ahol egy nemzetiséghez tartozónak több mint ötvenen vallották magukat. Már 2018ban is 30 százalék emelést terveztünk, amelyből végül 20 százalékot tudtunk realizálni. Tehát ez a mostani 10 százalék emelés tulajdonképpen a 2018ban tervezett és elmaradt emelés rendezése. Csak hogy mindenki tisztában legyen a mértékekkel, szeretném kihangsúlyozni, hogy ez a 10 százalék emelés az 50 fő feletti nemzetiségi lakosságú nemzetiségi önkormányzatoknál éves szinten 94 ezer forintot, havi szinten 783 ezer (sic!) forintot jelent, az 50 fő alatti településeknél éves szinten 47 ezer forintot, havi szinten 3917 forintot, kevesebb, mint 4000 forintot. Azt gondolom, ehhez nem kell többet mondani. A második terü let, ahol támogatásemelést irányoztunk elő, azok az úgynevezett nemzetiségi pályázati keretek. A nemzetiségi pályázati keretek feladata a nemzetiségi civil szervezetek működési támogatásának a biztosítása, a nemzetiségi kulturális programok támogatásának é s a nemzetiségi gyermekek nemzetiségi anyanyelvi környezetben történő táboroztatása költségeinek biztosítása. Tegnapi felszólalásomban már elmondtam, hogy ezen a területen az elmúlt négy évben jelentős előrelépést értünk el, de olyan, szinte nullszintről i ndultunk, hogy még ma is messze vagyunk a jogosan elvárható támogatási mértéktől. Szeretném azt is előrebocsátani, hogy olyan támogatásokról beszélünk, melyek 100 százalékos intenzitásúak, tehát önrész biztosítása elvileg nem szükséges, és ez teljes mérték ben indokolt is, hiszen a nemzetiségi önkormányzatoknak, a nemzetiségi egyesületeknek, a nemzetiségi köznevelési intézményeknek, akik erre a támogatásra pályázhatnak, nincs érdemleges saját forrásuk, így nem lehet saját önrészük sem. (11.10) Mindezek ell enére a 2017. évi pályázati adatok alapján - a 2018. évi végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, de érdemi elmozdulás nem volt - a tényleges helyzet a következő. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A nemzetiségi e gyesületek működési támogatására 350 millió forint állt rendelkezésre, a befogadott 1 milliárd 122 millió forinttal szemben a beadott jogos igények 31 százaléka került csak kielégítésre. A nemzetiségi kulturális programok esetében a 350 millió forint pályá zati kerettel szemben 1 milliárd 320 millió forint került befogadásra, a jogos igények 26 százaléka került csak megítélésre. A nemzetiségi anyanyelvi diáktáborok esetében a 360 milliós kerettel szemben 790 millió forint pályázat került befogadásra, a befog adott igények 46 százaléka kerülhetett csak elfogadásra. (Sic!) Itt szeretném megjegyezni, hogy a nemzetiségi egyesületek működési támogatása és a nemzetiségi kulturális programok támogatása esetén fel lehet hozni azt a közismert mondatot, hogy de hiszen a pályázati támogatásoknál a világ pénze sem elég, bárki bármilyen összeget beírhat a pályázatba. Zárójelben megjegyzem, azt gondolom, ez azért nem ránk, magyarországi nemzetiségekre jellemző, de a nemzetiségi anyanyelvi diáktáborok esetében abszolút objekt íven, számszerűleg kimutatható, hogy hány nemzetiségi iskola van, hány nemzetiségi osztály van, hány nemzetiségi gyerek van és nemzetiségenként különkülön az is, hogy egy 57 napos nemzetiségi
