Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 28. csütörtök - 14. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:
641 diáktábor anyanyelvi környezetben - határon innen vagy túl - p luszmínusz 10 százalékkal milyen összegbe kerül. Az is objektíven kimutatható, hogy hány olyan nemzetiségi általános iskola van, amely egyáltalán nem pályázott, jellemzően Klebersberg, állami fenntartású nemzetiségi általános iskolák. Ennek is megvan az oka, amire nem térnék ki. Mindezek alapján felelősséggel állítom, hogy az elmúlt 4 évben 30szor 400 millióval megemelt, több mint 13szorosára nőtt táboroztatási keret a jogos igényeknek még mindig csak mintegy egyharmadára elegendő. Egyharmadára elegendő ahhoz, hogy minden magyarországi nemzetiségi gyermek az általános iskola 8 éve alatt egyszer eljusson egy 57 napos nemzetiségi anyanyelvi diáktáborba. Egyértelműen kijelenthető, hogy a támogatásemelés minden körülmények között indokolt, és a magyarország i nemzetiségek gyermekeinek, unokáinak a nemzetiségi anyanyelv megtartása, visszaadása szempontjából mindent megelőző prioritás. 80 ezer nemzetiségi gyermekről beszélünk. A harmadik terület a támogatásemelésnél a 2018. évben elkezdett nemzetiségipedagógusprogram, amely kiterjed egyrészt a nemzetiségi óvodapedagógusok képzésére, valamint a nemzetiségi pedagógusok fokozott megbecsülésére, pályán tartására. A nemzetiségi óvodákban készített 2017. évi felmérések eredményeit a 2018. évi költségvetési vita során már részletesen ismertettem, ezúttal csak néhány összefoglaló megjegyzést kívánok ebből tenni. Bevezetésként elmondanám, hogy a Magyarországon élő 13 nemzetiségből 8 nemzetiségnek van hivatalosan bejegyzett nemzetiségi óvodája. Ezek: a horvát, német, roma , román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén; öt nemzetiségnek: bolgár, görög, lengyel, örmény, ukrán nincsen, vagy inkább úgy fogalmazok, még nincsen bejegyzett, hivatalos nemzetiségi óvodája. Az intézményként bejegyzett nemzetiségi óvodával rendelkező 8 nemz etiség helyzete is sok vonatkozásban különbözik, annak függvényében, hogy milyen területi elhelyezkedésük van Magyarországon, milyen messze vannak az anyaországtól, mennyi az adott nemzetiség lélekszáma, és így tovább. Így a nemzetiségi óvodák kérdésében i s vannak közös pontok, de nemzetiségenkénti speciális vonások, feladatok, gondok is, mint a legtöbb nemzetiségi kérdésben, így nem lehet valamennyi nemzetiségre, valamennyi problémára azonos sablonmegoldást adni. Ráadásul a többi nemzetiséghez képest is sa játos helyzetben vannak a magyarországi romák, hiszen, míg a többi nemzetiség igyekszik a gyermekeket kisebbnagyobb nemzetiségi óvodákba összefogni és ott részükre a nemzetiségi nevelést biztosítani, a roma gyermekek esetében, egy többségében roma óvodáná l bármikor felmerülhet a szegregáció problémája. A nemzetiségi óvópedagógusprojekt mind a 8 nemzetiségi óvodával rendelkező nemzetiség pedagógusaira kiterjed, fenntartótól függetlenül. Én most a problémakört és annak alapjait a német nemzetiségi óvodákra végzett felmérés eredményeivel érzékeltetném, mivel a német nemzetiségi óvódások az összes óvodások több mint 50 százalékát teszik ki. A 2016. október és 2017. február hó között mind a 215 német nemzetiségi óvodát teljeskörűen felmértük, az adatokat vissza ellenőriztük. A közoktatási törvényben meghatározottak szerint a nemzetiségi óvodának két típusa van. Az egyik a nemzetiségi anyanyelvű, ahol kizárólag a nemzetiség nyelvén folyik a nevelés. A 215ből mindössze egyben, a pécsi Valeria Kochban, és ott is mi ndössze három éve folyik csak német nyelvű nevelés. A többi 214 óvodában két nyelven folyik a nevelés. A kétnyelvű nemzetiségi óvodákban a közoktatási törvény szerint a nemzetiségi nevelésben részesülő gyermekekkel a neveléssel töltött idő több mint felébe n nemzetiségi nyelven kell foglalkozni, ami azt jelenti, hogy a nemzetiségi csoportokban dolgozó mindkét óvodapedagógusnak nemzetiségi végzettséggel kellene rendelkeznie. A 215 német nemzetiségi óvodában, 568 nemzetiségi csoportban 1136 nemzetiségi végzett ségű óvodapedagógusra lenne szükség, ezzel szemben a tényleges létszám 662 fő, vagyis 474 fő hiányzik,
