Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 28. csütörtök - 14. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
633 nem kötelező számunkra, mert nem vagyunk tagjai a Monetáris Uniónak, ebből következően nem valósítjuk meg, de attól a probléma még megvan. Ennél fontosabb egyébként talán az, hogy maga az ÁSZ is elismerte ezt. Az ÁSZ a következő megjegyzést tette: „Az 1,7 százalékos strukturális hiány nem felel meg a középtávú köl tségvetési hiánycélnak, mert ahhoz 1,5 százalék kellene.” Mint ismeretes, a 2019es tervben 1,7 százalékos strukturális hiány van megfogalmazva, de ennek 1,5nek kellene lenni. Nos, ezek alapján mit gondolhatunk arról, hogy a költségvetésünknek mi az alapv ető karaktere? Én azt gondolom, hogy beleillik a korábbi évek sorába, vagyis ennek a költségvetésnek az a fő üzenete, hogy továbbra is arra rendezkedik be, hogy a rövid távú célokat a hosszabb távú lehetőségek és feltételek felélése révén próbálja meg elér ni, vagyis a jövő felélése tovább fog tartani, amelynek a gondjai majd később fognak jelentkezni. (10.30) A következő gondolatom az, hogy vajon ebből a költségvetésből milyen gazdaságpolitikai prioritások olvashatók ki. Hát, én hármat olvastam ki. Az egyi k a rövid távú egyensúly fönntartása, a másik a nemzeti tőke megerősítése, a harmadik pedig a családtámogatás. Mind a három prioritással egyébként alapvetően egyet is lehet érteni, egyet is lehetne érteni, azonban itt is a részleteket érdemes megfigyelni. Hiszen az a kérdés, hogy a rövid távú egyensúly minek a rovására történik. Ahogy az előbb már említettem, ez bizony egyrészt a középtávú növekedési lehetőségek, másrészt pedig a középtávú egyensúly rovására történik. Illetve, ahogy a múltban látható volt, bizony a jóléti rendszer korlátozására, ami leginkább az oktatás és az egészségügy mostoha kezelésében mutatkozott meg. A másik a nemzeti tőke erősítése, ami egyébként abszolút pozitívnak tekinthető cél lehet. De nem adminisztratív módon kellene ennek kivá lasztását megtenni, hogy valakik kijelölik, kik lesznek a nemzeti tőkésosztály, hanem sokkal inkább egy piaci szelekción kéne keresztülmennie. Persze, a piaci szelekció lassabb folyamat, de cserébe viszont biztosabb. Mert ugye kialakulóban van egy nemzeti tőke, de ha megkérdeznék, hogy ennek a nemzeti tőkének milyen teljesítménye van, mondjuk, az exportnak hány százalékát képes ez az újonnan kialakult nemzeti tőke biztosítani, akkor elég elszomorító számot kaphatnánk. A családtámogatás vonatkozásában szinté n azt gondolom, hogy ez egy nagyon pozitív cél, de ha közelebbről megnézzük, akkor azt is lehet látni, hogy bizony azok a családtámogatási kedvezmények igen erőteljesen a felső középosztályra és a jómódúakra koncentrálódnak. Több vizsgálat kimutatta azt, h ogy a családtámogatások 80 százaléka a legfelső 20 százalékban realizálódik. Tehát alapvetően nem azt a célt szolgálja, hogy a valódi középosztályt megerősítse, a középen lévő rétegeket megerősítse, illetve a szegényeket valamilyen módon segítené felzárkóz ni. Mi az, ami hiányzik a prioritások közül? Nekem nagyon hiányzik az, hogy nem látható ebben a költségvetésben sem és az elmúlt években sem, hogy a kormánynak lenne egy szerkezetváltási és egy technikafejlesztési koncepciója. Ilyen koherens koncepcióra én nem találtam ebben a papírban sem. Van természetesen olyan alfejezet, hogy ipar 4.0, aztán van olyan, hogy újraiparosítási terv, az Irinyiterv, de ezek egyáltalán nem kidolgozottak. Ebből nem alakul ki egy olyan koherens koncepció, ami előre tudná vetíte ni azt, hogy most, amikor a válság utáni időszakban egy igen jelentős átalakuláson megy keresztül a világgazdaság, mi hol is képzeljük el a részünket és a szerepünket, például a hightech iparágakban mik azok a szűk keresztmetszetek, ahová be tudnánk törni , és ahol komoly eredményeket tudnánk elérni. Nagyon hiányzik számomra az is, hogy nem olvasható ki ebből a programból az, hogy vajon a kormány milyen módon próbálja a kis- és középvállalkozások sanyarú helyzetét jelentősen javítani. Rengetegszer hivatkozn ak önök erre, és vannak bizonyos részjavaslatok és részkedvezmények, de az alapkérdésekkel nem foglalkoznak. Hogy vajon milyen új együttműködési formák segítségével lehetne itt egy áttörést elérni, hogyan lehetne a piacra lépést segíteni, hogyan lehetne az ő technikaitechnológiai fejlesztésüket jelentős mértékben elősegíteni.
